Parkinson-kór: Mit jelent a betegnek, a családnak és a társadalomnak?

A Parkinson-betegek világnapja alkalmából a Delta Magyar Parkinson Egyesület, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság képviselője, neurológusok, agykutatók, betegszervezeti vezetők, betegek és hozzátartozók gyűltek össze.

Az érintettek, tudósok, orvosok és hozzátartozók azért gyűltek össze, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a Parkinson-kór mekkora terhet ró a betegre, családtagjaira, az egészségügyi rendszerre, és az egész társadalomra. Egyenlőre egy erősen stigmatizált betegségről van szó, fontos lenne azonban, hogy ez megváltozzon, hiszen az érintettek semmire nem vágynak jobban, mint arra, hogy elfogadják őket.

Bár a Parkinson-kór gyakori betegség, nem ismerik elég sokan és elég jól. További tájékoztatás szükséges arról is, hogy a tünetek a kezelés ellenére súlyosbodnak. A betegek önellátó képessége, önálló életvitele jelentősen csökkenhet, ami érzelmi és anyagi megterhelést ró a környezetükre is. Hogyan lehet késleltetni ezt az állapotot? Hogyan lehet együtt élni a betegséggel? – ezek minden érintett számára fontos kérdések.

A mozgásteljesítmény romlásával párhuzamosan egyre több tevékenységben szorulhatnak a betegek segítségre. Megoldást jelenthet többek között a lakás akadálymentesítése és egyéb segédeszközök használata.

A Parkinson-kór az úgynevezett “drága” idegrendszeri betegségek közé tartozik. A Parkinson kóros betegek éves betegséggel összefüggő költsége jelentős, 3 509 310 Ft/beteg/év. (ref 1.) Az adatok kivetítésével 20 000 beteg esetén (Neurológiai Szakmai Kollégium [2006]), Magyarországon a betegség kezelésének összköltsége 65 milliárd Ft körüli értékre becsülhető.

Hangsúlyozandó, hogy a korszerű gyógyszeres és nem-gyógyszeres kezeléssel minden stádiumban javítható a betegek életminősége. Rendelkezésre állnak olyan műszeres orvosi beavatkozások, amelyek gyógyszeres vagy műtéti terápiát jelentenek. E mellett kiemelkedő jelentősége van a betegek folyamatos gondozásának és a nem-gyógyszeres kezelésnek: a betegség a mozgás összerendezettségét, a járást, a kézügyességet vagy akár a beszédet is károsítja, így előtérbe kerül a ritmusos és finommozgások gyakorlása, mint a tánc, mozgás és bábterápia, és egyre jobb eredményeket érnek el a Kodály módszer ének- és hangterápiában történő alkalmazásában is - mondta Tóth Katalin a Delta Magyar Parkinson Egyesület elnöke.

Dr. Dibó György, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke elmondta, hogy a rendszeres mozgás a legfontosabb segítség a betegeknél, mind az állapot stabilizálásában, mind a megelőzésben. A Parkinson-kór diagnózisa a mai napig elsősorban klinikai vizsgálattal történik. Azaz ha a beteg nem tud mozgásprogramot váltani, elindulni, megfordulni stb., akkor gyanakodni lehet a betegségre - mondta el Dr. Dibó György.

Dr. Takáts Annamária a Delta Egyesület orvostanácsadója elmondta, hogy 2030-ra már 30 millió Parkinson-kóros beteg is lehet Európában, tehát a betegséggel foglalkozni kell, mert egyre többeket fog érinteni. Azt is elárulta, hogy az egyesület tervei között szerepel egy Parkinson-séta szervezése június 29-én a Margitszigeten, de erről a későbbiekben részletesebb tájékoztatást is kiadnak majd.

A világnap kapcsán többen rávilágítottak arra, hogy az öregedő társadalom egyik égető problémái lesznek az életkor előrehaladtával egyre nagyobb számban jelentkező, úgynevezett neurodegeneratív kórképek – például az Alzheimer betegség vagy a Parkinson-kór – számának a növekedése, illetve mindaz a teher, amit e betegek ellátása jelent az egész társadalomnak. Így nagy jelentősége van annak, hogy ezen a területen milyen gyorsan és eredményesen zajlanak a kutatások.

„Az AbbVie elkötelezte magát a Parkinson-kórral kapcsolatos tudományos fejlesztés mellett, különös tekintettel az előrehaladott állapotban levő betegek segítésére, amikor a Parkinson-kórral élő betegeknek és a tágabb közösségnek fokozott támogatásra van szüksége. Épp ezért fontosnak tartjuk, hogy az orvostársasággal és a betegszervezettel együtt dolgozva hívjuk fel a figyelmet erre a fontos kérdésre” mondta Dr. Jakab Zoltán az AbbVie biogyógyszer vállalat ügyvezető igazgatója.

Vizi E. Szileveszter az MTA volt elnöke pedig újra felhívta a figyelmet arra, hogy a mozgással több vér, oxigén és tápanyag kerül az agyba, tehát mind az érintettek, mind azok, akik megelőzni szeretnék a betegséget, mozogjanak sokat és rendszeresen.

A sajtótájékoztatót a betegek tánc- és énekbemutatója zárta.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +14 °C
Minimum: +3 °C

Napos idő várható gomolyfelhő-képződéssel és északnyugat felől növekvő fátyolfelhőzettel, amely délutántól az Észak-Dunántúlon már vastagszik is. Helyenként alakulhat ki zápor, északnyugaton esetleg zivatar is lehet. A nyugatias szelet az északi megyékben kísérhetik élénk, erős, záporok, zivatarok környékén esetleg viharos lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 16 fok között alakul. Továbbra is változékony marad az időjárás.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra