A Nature Neuroscience folyóiratban közzétett tanulmány szerzői szerint ez az érzelmi másnaposság jelentős hatást gyakorol arra, ahogyan viszonyulni fogunk a jövőbeli tapasztalatokhoz. Akinek például volt szerelmi csalódása pontosan tudja, hogy bizony az fáj még jó darabig, de alighanem a honvágy is hasonló módon visszhangzik bennünk. Mit is fedeztek fel akkor New Yorkban?
"Ahogyan emlékszünk az eseményekre, az nem csak a külső világban szerzett tapasztalunk következménye, hanem a belső állapotaink is erősen befolyásolják, s ezek a belső állapotok sokáig fennmaradnak és megszínezik az elkövetkező tapasztalatokat" - magyarázta Lila Davachi, az egyetem pszichológiai és neurológiai intézetének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Davachi szerint az érzelem egy elme- és lelkiállapot. A kutatási eredmények pedig egyértelműen bizonyítják, hogy a gondolkodást, megismerést nagymértékben befolyásolják az előző tapasztalatok, s különösen a hosszan fennmaradó érzelmi állapotok az agyban.
Ennyire fontosak az érzelmek
Az már jó ideje tudott, hogy érzelmi tapasztalatokra erősebben emlékezünk, mint az érzelmi töltet nélküliekre. Azonban a mostani tanulmányukban a kutatók kimutatták, hogy a nem érzelmi tapasztalatok, amelyek érzelmieket követtek szintén jobban megragadnak az emlékezetben a későbbi memória teszteknél.
Ehhez az alanyoknak meg kellett nézniük egy sorozata képet, amelyek érzelmi tartalmat közvetítettek, és izgalmat váltottak ki. Körülbelül 10-30 perc múlva, az egyik csoport egy sor érzelmi töltés nélküli, hétköznapi képet is megnézett. Egy másik csoport tagjai előbb az érzelemmentes képeket kapták meg, majd az érzelmeket hordozókat. Mindkét csoportnál mérték a fiziológiai izgalmat a bőr vezetőképességének ellenőrzésével, és az agyi aktivitás fMRI -s követésével. Hat órával később a résztvevőkkel elvégeztettek egy memória tesztet az előzőleg megtekintett képeket használva.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak, akik előbb az érzelmet kiváltó ingereknek voltak kitéve jobban működött a hosszú távú emlékezetük, mint azoknak, akik előbb a semleges képeket kapták meg. Az fMRI eredmények adtak magyarázatot erre a jelenségre. Pontosabban, ezek az adatok azt mutatták, hogy az agyi állapotok kapcsolatban vannak az érzelmi tapasztalatokkal 20-30 percen át, amelyek befolyásolják, ahogyan az egyes témákat az agy feldolgozza, és emlékszik rájuk az érzelem nélküli jövőbeli tapasztalatok esetében.
Forrás: nyu.edu
Legjobban: