Gént utánoz a mém

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Talán mindenkinek volt már olyan élménye, hogy egy sláger, egy vicc annyira "bennragadt" a fejében, hogy a legváratlanabb helyzetekben jutott eszébe. Ilyenkor szinte kényszerítve érezzük magunkat, hogy ha hamisan is, de eldúdoljuk a hallott dallamot, elmondjuk a viccet, felidézzük, ami történt velünk. Ez a "sehogy sem tudom kiverni a fejemből-érzés" bepillantást enged az agyunkban élő mémek világába. Lehet, hogy nem nekünk jutnak eszünkbe a dolgok, hanem a gondolatok használják, saját önös céljaikra az elménket?
Az emberi gondolkodás és kultúra iránt érdeklődőket mostanában a mémelmélet tartja izgalomban. Ez az elmélet egy új fogalom, a mém köré épül és egyre termékenyebb. A mémek létezésének alapötlete Richard Dawkins biológus, 1976-ban megjelent Az önző gén című könyvének utolsó fejezetében bukkant fel először. Dawkins a gén analógiájára alkotta meg a mém fogalmát, a görög mimezis - utánzás szóból. Lehet, hogy idegrendszerünk egyszerűen csak önző mémek tárháza, amelyek célja pusztán önnön másolatuk létrehozása lehetőleg minél nagyobb számban?
Dawkins könyvében a darwini evolúciós elmélet egyik nagy kérdésével foglalkozik. Arra keresi a választ, hogy vajon mi tekinthető az evolúció alapegységének. Mi az, ami valóban versenyben van a túlélésért és mindenáron önmaga reprodukciójára törekszik? Dawkins rámutat, hogy ez az alapegység csakis maga az örökítőanyag, a gén lehet, amely mintegy "túlélőgépként" használja az egyes élőlényeket. Ha egy egyed sikeres, az mindenképpen génjeinek megmaradásához vezet, génjeink tehát olyan túlélőgépek építésében érdekeltek, amelyek a legjobban képesek alkalmazkodni, és megmaradni a Földön. Dawkins radikális darwinistaként, a kultúrát is egyfajta evolúciós folyamat termékének tekinti, és felteszi a kérdést, hogy ha gén az, amely önző célját követve létrehozza az élet különböző formáit, akkor mi lehet az emberi kultúra létrejöttéért felelős, hasonló alapegység?
Dawkins szerint ez az alapegység a mém. "A mém lehet egy dallam, egy gondolat, egy jelszó, egy ruhadivat, edények készítésének vagy boltívek építésének módja. Éppúgy, ahogy a gének azáltal terjednek el a génkészletben, hogy spermiumok vagy peték révén testből testbe költöznek, a mémek úgy terjednek a mémkészletben, hogy agyból agyba költöznek, egy olyan folyamat révén, melyet tág értelemben utánzásnak nevezhetünk..."
Ahogy a gének replikálódnak, lemásolódnak a szaporodás során, ugyanúgy a mémek is önmaguk pontos másának létrehozására törekszenek, vagyis utánzás során sokszorozódnak. A mém mint replikátor működését jól példázza, hogy a tudományos világban egy kutató tekintélyét az határozza meg, hogy munkáit hányszor idézik. Tehát egy felfedezés vagy gondolat értékének meghatározása már ma is a "mémterjedés" számszerű mérésével valósul meg. "Ha egy gondolatnak sikere van, azt mondhatjuk, hogy agyról agyra terjedve elszaporodik" - írja Dawkins.
A darwini elméletben az a csodálatos, hogy több száz évvel azelőtt született, mielőtt bármit is tudtunk volna a génekről. Darwin maga természetesen nem is használta ezt a szót. A gének a harmadik évezredben már a kézzelfogható valóság részei. Asztalunkon nem ritka a génmanipulált élelmiszer, és nagy reményeket fűzünk a génsebészethez is. Mi a helyzet a mémekkel? A mémek - talán csak egyelőre? - láthatatlanok.
Bár még nem tudhatjuk, hogy mi is egy mém valójában, az elmélet szerint a mémek létének egyetlen célja önnön terjedésük elősegítése. És vajon mely mémeknek van a legnagyobb esélyük a túlélésre? Úgy tűnik, azoknak, amelyek leginkább szolgálják az emberek saját túlélését. A témával foglalkozó több szerző szerint a táplálkozás, a szaporodás és az életünkre leselkedő veszélyek elkerülése azok a témák, amelyekkel kapcsolatosan mémek a leggyorsabb terjedésre számíthatnak. Az élelmiszerek beszerzése, ára és elkészítési módjai, valamint a szex iránti érdeklődés olyan jelenségek, amelyeknek sztárszakácsok és televíziós főzőcsatornák, pornóképek és disznó viccek köszönhetik örök virágzásukat.
Richard Dawkins, a mémelmélet atyja szerint a legsikeresebb és egyben a legnépszerűbb mém: az isten-mém. Az emberek pszichológiai szükségleteinek csodálatosan megfelelő mém sokféle megjelenési formájában hihetetlen népszerűségre tett szert, alkotások millióinak vált ihletőjévé, szent szövegektől, templomokon és festményeken át egészen a saját terjedését biztosító szabályokig. Dawkins legújabb könyvében, (Az isteni téveszme) részletesen foglalkozik az általa rendkívül veszélyesnek tartott isten-mém ismertetésével és bírálatával.
Mérő László szerint, aki Magyarországon a memetika legjobb ismerője és művelője, lassan Dawkins maga nevezhető az "ateizmus vallásalapítójának". Ez a vallásalapítói hév azonban egyáltalán nem tesz jót, magának a mémelméletnek, hiszen elriaszt egyes tudományos igényű gondolkodókat, akik az elmélet pontosabb kifejtésén dolgozhatnának. Mérő szerint erre nagy szükség lenne, mert a mém fogalma, és annak az emberi gondolkodás szerkezetében betöltött helye még koránt sincs tisztázva. A magyar szakértő lapunk többszöri kérésére sem vállalkozott arra, hogy egyetlen konkrét példát mondjon egy diszkrét mémre. Nemrég megjelent A pénz evolúciója című könyvében viszont Mérő kísérletet tesz a mém pontos definiálására, analógiákat keresve olyan, a biológiából ismert fogalmakra is, mint a gén, egyed, faj, bioszféra. Mérő szerint sajnálatos módon az elmélet előbb vált divatossá, mint ahogy igazi tudományos kidolgozása megtörtént volna. Azt pedig, hogy az emberi kultúra kialakulását a mémek terjedésével magyarázzák, egyelőre ostobaságnak és túlságosan korainak tartja, hiszen a bioszféra működése sem vezethető le egyszerűen a gének létezéséből.
Eldönthetjük végül mi magunk is, hogy miként tekintünk a mémelméletre. Elhisszük-e, hogy nemcsak testileg, hanem gondolatainkat illetően is csupán replikátorok termékei vagyunk? Vagy a memetika egyszerűen egy izgalmas gondolatkísérlet arra, hogy a biológia fogalmait az emberi kommunikáció és kultúra magyarázatára alkalmazzuk? Egy biztos, mai világunk, a mémmásolás technológiáját illetően soha nem látott fejlődést mutat. Már nemcsak a könyvnyomtatás, az újság, a rádió, a telefon és a televízió áll rendelkezésünkre, hanem itt van az internet, a web2, a tökéletes mémsokszorosító kora! De még mindig a mi dolgunk, hogy eldöntsük, milyen mémeket engedünk be a fejünkbe: József Attila verseit, a tegnapi focimeccs eredményeit vagy politikai jelszavakat... Ha mi már nem leszünk, mémjeink talán más elmékben élnek tovább, és mindenkinek jobb, ha nem kell szégyenkeznünk miattuk.
Nagy Egészségteszt
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +25 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a párásság, ködfoltok fokozatos feloszlását követően napos idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag