A végtagok gyakori zsibbadása bizonyos esetekben perifériás neuropátiára is utalhat. A kínzó tünetek megszűnéséhez pedig nagyon fontos az alapbetegség kezelése. A részleteket Dr. Jakab Gábor , a Neurológiai Központ neurológusa ismerteti.
Mi az a perifériás neuropátia?
Ha a központi idegrendszeren kívüli idegrostok károsodása miatt nem megfelelő a kommunikáció az idegrendszer és az egyes testrészek közt, perifériás neuropátiáról beszélhetünk. Akkor gyanakodhatunk erre a problémára, ha a végtagokban zsibbadás, bizsergés jelentkezik, vagy érzéskiesést tapasztalunk. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem vagy kevésbé érezzük a fájdalmat és a hőt az adott testrészen. Ha az idegek tovább károsodnak, izomgyengeség is társulhat a tünetekhez, ami idővel akár izomsorvadássá is fajulhat. Ekkor már előrehaladott neuropátiáról beszélhetünk, ám ezt semmiképp sem érdemes megvárni. Már az első gyanús tünetek megjelenésekor forduljunk orvoshoz!
Milyen okai lehetnek?
Ha beütjük könyökünket, akkor elzsibbad az alkarunk, ugyanis megnyomtuk a könyökideget. Ha azonban az ehhez nagyon hasonló zsibbadás vagy a fent említett bizsergés és érzéskiesés többször vagy tartósan jelentkezik, valószínűleg komolyabb dolog állhat a háttérben. Többek között az alábbi betegségek és állapotok jöhetnek szóba:
- Traumák: egyes traumák során bekövetkezhet olyan idegsérülés, amely hosszabb távon neuropátiát okoz.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
- Idegkárosodás: mérgezés, fertőzés, becsípődés vagy egyéb ok következtében is károsodhatnak úgy az idegek, hogy a végtagok zsibbadni, bizseregni kezdenek.
- Vérkeringési zavarok: érszűkület vagy perifériás-artériás betegség is állhat a háttérben.
- Polineuropátiák: gyakran cukorbetegség, autoimmun betegségek vagyalkoholizmusmiatt alakul ki idegkárosodás.
- Hiányállapotok: többek között a niacin (más néven nikotinsav, B3 vitamin) hiánya, de B1- és a B12-vitaminhiány is okozhatja a panaszokat.
- Fertőzések: az idegrendszert is érintő vírusos (például övsömör) és bakteriális betegségek (például Lyme-kór) is okozhatnak zsibbadást.
Olyan betegségeknek is utána kell járni, mint a pajzsmirigy-alulműködés, a daganatos betegségek, a szklerózis multiplex (SM) vagy a Parkinson-kór. A gyakori okokon kívül azonban még számos, jóval ritkább dolog állhat a végtagokban jelentkező zsibbadás és érzéskiesés hátterében. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szedett gyógyszerek esetleges mellékhatásait, a nyugtalan láb szindrómát, a hiperventillációs szindrómát és a pszichés okokat sem - hangsúlyozza a neurológus. A zsibbadás kivizsgálása sokszor összetett feladat, amelybe akár több szakterület képviselőjét is be kell vonni - az ortopédustól a reumatológusig.
A kezelés a diagnózistól függ
Első körben meg kell állapítani, hogy hol van a baj, tehát melyik testrészek érintettek. Az okot a tünetből kiindulva kell megkeresni. El kell dönteni, hogy a központi idegrendszer vagy a perifériás idegrendszer problémája/károsodása okozza-e a panaszokat. A diagnózishoz széles körű fizikális vizsgálatok - többek között hő- és fájdalomérzet-vizsgálat -, illetve akár képalkotó diagnosztikai vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Maga a panasz akkor szüntethető meg, ha a hátterében meghúzódó alapbetegség gyógyítható. Ha tehát a betegség hátterében pajzsmirigyműködési zavar áll, akkor annak kezelésével enyhülhetnek a panaszok. A cukorbetegségnél a vércukorszintet kell rendben tartani, míg a hiányállapotoknál a hiányzó anyag pótlása jelenthet megoldást.
Magát a perifériás neuropátiát azonban tünetileg is lehet kezelni. Ennek egyik legfontosabb eszköze a torna, az izmok folyamatos erősítése. Az idegek regenerálódhatnak ugyan, de a neuropátiát általában csak karban tartani tudjuk. A romlást lelassíthatjuk vagy akár meg is állíthatjuk, a tüneti kezelésre azonban a későbbiekben is szükség lesz.
Legjobban: