Sem a vitaminok, sem a friss levegő, sem más módszerek nem alkalmasak arra, hogy a szervezetet megtanítsák az új kórokozó felismerésére és elpusztítására - ám a jól működő immunrendszer előny, ezért az egészséges életmód mindenképp javallott.
Csakhogy a jó immunrendszer, az egészséges életmód önmagában nem elegendő, a H1N1 influenzát megkapták olyanok is, akik fiatalok és egészségesek voltak, kaptak a vírus miatt várandós anyák is.
Az influenza ellen a jelenleg ismert leghatékonyabb védekezés a védőoltás, a vakcina.
Két oltás - két szúrás - kétféle védelem
Eddig minden ősszel a szezonális influenza ellen lehetett oltást kérni - a kockázati csoportba tartozóknak térítésmentesen, másoknak receptre felírt, tb-támogatott vakcinát adott be az orvos saját kérésre. Most is elkészült a szezonális influenza elleni vakcina.
Ez a szezonális influenza elleni védőoltás azonban nem hatásos a H1N1 (pandémiás) influenza ellen, ezért a WHO utasításainak megfelelő vírustörzsből új vakcinát állítottak elő. Így jelenleg 2 védőoltás felvétele is lehetséges - sőt sokaknak mindkettő ajánlott is.
A két védőoltást egyszerre, két különböző testtájba (például a 2 karba) kell beadni, a védettség kialakulásához mintegy 10-14 nap szükséges. Ennyi idő kell ahhoz, hogy az immunrendszer megtanulja felismerni az eddig teljesen ismeretlen kórokozót, és előállítsa az ellenanyagot. Ha egyszer elkészült az ellenanyag, akkor a szervezet a vírus valódi támadásakor (tehát amikor megfertőződik valaki) azonnal képes lesz elpusztítani a kórokozót, a vírusok nem tudnak elszaporodni.
A védőoltás nem nyújt 100 százalékos védelmet - erre egyetlen fajta vakcina sem képes, azonban a beoltottak túlnyomó többsége egyáltalán nem betegszik meg, a maradék pedig enyhébb formában esik majd át a fertőzésen, az egyébként gyakori szövődmények esélye így minimálisra csökken.
Miért kell ennyi embert beoltani?
Nemzetgazdasági szempontból (is) fontos, hogy ha a szövődmények miatt egyébként is veszélyeztetett réteg oltást kap, akkor kevesebb kórházi ápolásra és halálesetre kell számítani.
Tudni kell, hogy az influenzajárványok eddig akár márciusig is várattak magukra, a mostani tehát korán beköszöntőnek számít. Az új influenza vírust ugyanúgy, mint a hagyományos influenza vírust, bárki elkaphatja - függetlenül az életkorától, nemétől. Szövődmények is előfordulhatnak bárkinél - sőt, a jelenlegi ismerteink szerint az egészséges várandós nők, egészséges gyermekek és egészséges fiatal felnőttek között a szezonális influenzához képest jóval több veszélyes, halálos szövődmény alakult ki.
Mit tartalmaz a H1N1 vírus elleni vakcina?
A H1N1 vírus elleni oltás tartalmaz elölt, tehát már nem élő, elpusztított influenzavírusokat, amelyeket azonban egészben hagytak meg, tehát nem hasították szét.
A vakcina előállítási eljárása során a WHO-tól kapott vírusokat nagy mennyiségben szaporítják, majd elölik, elpusztítják. Ettől a vírusnak az immunrendszert aktiváló tulajdonságai megmaradnak, de emberbe beoltva nem képes szaporodni, tehát nem képes megbetegíteni az oltott egyént. Az inaktiválásnak 100 százalékosnak kell lennie, ezt a gyártónak az inaktiválás hatékonyságának vizsgálatával minden egyes úgynevezett gyártási tétel esetében ellenőriznie és bizonyítania szükséges! A hatóságok csak ezután engednek ki a patikába vagy rendelőbe minden egyes gyártási egységnyi újabb oltást.
A vakcinát a felhasználásig hűtőszekrényben (+2°C-tól +8°C-ig) kell tárolni. Szemben több külföldi oltóanyaggal, a magyar gyártásúból egyetlen oltás is elegendő a védettség kialakításához, amely azonban nem 100 százalékos, merthogy 100 százalékos védettséget adó vakcina egyszerűen nem létezik.
A pandémiás vakcinában 1 vírustörzs található, az A/California/7/2009.
A közvetlenül a betegekből nyert, úgynevezett vadvírusokból a világ nagy központi laboratóriumai, mint a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) vagy a WHO által ellenőrzött National Institute of Biological Standards and Control (NIBSC) állítják elő azokat a vírustörzseket, amelyeket a vakcinát előállító cégek megkapnak. Ez a rendszer biztosítja, hogy világszerte valamennyi vakcinagyártó azonos vírustörzset tartalmazó, optimális összetételű vakcinát állítson elő H1N1 ellen.
A vírusokat a gyártás során (mint ahogy Magyarországon máskor is) tojásban szaporítják. Az influenza-vakcina előállítása során a vírus felszaporítása két alapvető módszerrel történhet: az oltóanyaggyártók több mint 90 százaléka embrionált tyúktojásban szaporítja a vírust, a többi gyártó emlős-sejttenyészetet használ.
A magyar pandémiás vakcina gyártásához tehát tojást használnak, mindazonáltal az egyébként veszélyeztetett csoportba tartozó, de tojásallergiában szenvedők számára sem tilos az oltás - viszont fokozott körültekintést igényel, és fel kell készülni az esetleges allergiás reakció elhárítására. A tojásallergiásoknál reakciót kiváltó anyag csupán rendkívül kis mennyiségben van jelen a vakcinában!
A H1N1 elleni oltás tartalmaz még ezen kívül több olyan anyagot, amely a gyártás vagy tárolás során nélkülözhetetlen. A vakcinában van például alumínium-foszfát gél, amely egyes sütemény-liszt keverékekben és élesztő porokban is megtalálható. Nem mérgező, engedélyezett, és a túladagolás is irreális.
Található benne még nyomokban, tehát nagyon kis mennyiségben (!) formaldehid, melyet az influenzavírus inaktiválására használnak.
A vakcina tartalmaz thiomersalt konzerváló adalékként, ennek a szerves higanyvegyületnek a bomlásterméke ugyanis az etil-higany, ami a szervezetben nem raktározódik, 7 napon belül a széklettel kiürül. Sajnos sokan ezt az etil-higanyt összetévesztik a metil-higannyal, amely viszont akkumulálódik és toxikus.
A tojások bakteriális fertőzésének kizárására antibiotikumokat használnak, így aki allergiás a gentamicin szulfátra (a Vancomycinre, Neomycinre és Ciprofloxacinre), az tudassa ezt orvosával, mert akkor az injekció beadását meg kell fontolni.
Letesztelték kellőképpen ezt az új vakcinát?
A pandémiás (H1N1) vakcinában csupán a vírustörzs új - egyébként éppen úgy készül, mint a szezonális influenza, amelyből eddig Magyarországon 16 milliót (!) adtak már be az elmúlt 15 évben.
Tehát a gyártási eljárás és az összes komponens ugyanaz, mint az eddigi szezonális influenza esetében, csupán a vírust cserélték ki, hogy a H1N1-es, pandémiás influenza ellen nyújtson védelmet.
Ezért nem helytállóak azok az ellenérvek, amelyek a vakcina esetleges mellékhatásaiból származó rizikófaktorok nem kellően alapos vizsgálatáról szólnak.
A H1N1 pandémiás vírust tartalmazó influenza vakcina humán klinikai vizsgálatai 2009. augusztus 13-án kezdődtek meg. A vizsgálatok a 18-60 év közötti felnőttekre, a 60 év felettiekre, a 3-12 éves gyermekekre, a 12-18 éves serdülőkre, valamint a 3-36 hónapos gyermekekre terjedtek ki.
Ezek alapján elmondható, hogy a vakcina kiváltja a megfelelő immunválaszt. A vakcinák esetében a készítmény által kiváltott immunválaszt vizsgálják. Egészséges embereket oltanak be annak érdekében, hogy ne betegedjenek meg. Influenzavakcina esetén ez a protokoll, tehát a klinikai kísérletek során nem olthatnak krónikus betegeket. Azonban ezzel a vakcinatípussal már sok éve oltanak krónikus betegeket, és biztonságos volt számukra is.
A H1N1 vakcina mellékhatásai
Mint minden gyógyszernek (akár legegyszerűbb fájdalomcsillapítónak vagy szemcseppnek), orvosi beavatkozásnak, az influenzaoltásnak is vannak mellékhatásai, ám ezek túlnyomórészt nagyon enyhék.
Mivel az elmúlt 15 évben az influenza-vakcina összetétele (a vírusokat kivéve) és minősége azonos volt, vagy legfeljebb csak nagyon szűk határok között változott, ezért 15 év alatt rengeteg tapasztalat gyűlt össze a mellékhatásokról, mivel azokat az orvosoknak kötelessége
jelenteni.
Az elmúlt másfél évtizedben a vakcina mellékhatásainak vizsgálata során kizárólag enyhe mellékhatásokat regisztráltak, így:
- lokális mellékhatásként az oltás helyén enyhe bőrpírt, viszketést és/vagy enyhe fájdalmat;
- szisztémás mellékhatásként fáradtságérzést, rossz közérzetet, enyhe fejfájást.
Súlyos mellékhatást, komoly, az oltáshoz köthető betegség kialakulását nem regisztráltak a H1N1-es vakcinánál sem!
Felhasznált irodalom:
Újinfluenza kézikönyv újságíróknak