Hírlevelek
Regisztráció
Csontritkulás felmérés
Hitek és tévhitek a mellről és a mellrákról

Hitek és tévhitek a mellről és a mellrákról

Lehet, hogy Ön is rosszul tudja?

 2014.02.10.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

Hámor Éva

 HáziPatika.com

Az emlő nem csak orvosi szempontból fontos "szerv", hanem - mint a nőiesség szimbóluma - számos érzelmi, lelki kérdéssel is kapcsolatos. Minden betegségre, az emlőbetegségekre is igaz, hogy nem lehet előre megmondani, kit fog érinteni.

Aki szoptatott védettebb a mellrákkal szemben?

Manapság vitatott az a régebben elfogadottnak tekintett tény, hogy aki szoptatott, védettebb az emlőrákkal szemben. Terhesség alatt - a magas ösztrogén szint miatt - kissé fokozott a kockázat, ezért az emlőket rendszeresen kell vizsgálni, és minden tapintható csomót vagy szokatlan változást meg kell mutatni a kezelőorvosnak.

Hormontartalmú gyógyszerek folyamatos szedése növeli az emlőrák kockázatát?

A fogamzásgátló tablettákról és a - menopauza után szedett - hormonpótló gyógyszerekről nem bizonyított, hogy emelnék az emlőrák kockázatát. Külföldön - főleg Amerikában - több évtizede, a magyarországi gyakorlatnál lényegesen régebben szednek a nők hormontartalmú gyógyszereket. A vizsgálatok és statisztikai elemzések továbbra is folynak. A legutóbbi tanulmányok egyértelmű összefüggést mutattak ki a menopauza utáni hormonpótló kezelés (HRT) és az emlőrák fokozott kockázata között - a gyakoriság emelkedése azonban csak minimális.

Óvatosság mindenesetre ajánlatos: HRT-t csak indokolt esetben javasolt kezdeni, és a hormonpótló kezelés bevezetése előtt, majd utána az emlők szoros ellenőrzése indokolt: évente rendszeres orvosi vizsgálat és mammográfia szükséges.

Férfiaknak nem nőhet meg a mellük?

Pubertás korban a férfiak melle is átmenetileg megduzzadhat és fájdalmassá válhat. Ez a későbbiekben magától elmúlik. Előfordul, hogy hormonális betegség, gyógyszerszedés miatt férfiaknál is mellképződés (gynecomastia) jön létre. Megfigyelték már ezt rendszeres marihuána-szívás mellékhatásaként is.

Pszichés okok növelhetik a mellrák kialakulásának kockázatát?

Közvetlenül nem. Például az ijedtség valószínűleg nem okoz kockázatnövekedést. Kétségtelen, hogy a hormonális rendszer állapota befolyásolja a pszichét is: aktív ritmusos ideális női hormonműködés stabil pszichével is jár. Elképzelhető, hogy a hormonális rendszer felborulása pszichés betegséget is okoz, de az agy közvetlenül nem hat az emlőrák kialakulásáért felelős onkogénekre.

Emlőrák estén minden hónalji nyirokcsomót eltávolítanak?

Az emlőrák először a sentinel (őrszem) nyirokcsomóba ad áttétet. Ezért ezt a nyirokcsomót műtét közben felkeresve, eltávolítva és műtét közben mikroszkóp alatt megvizsgálva eldönthető, hogy a többi hónalji nyirokcsomót is el kell-e távolítani. Ha az őrszem nyirokcsomóban nincs metastasis, megkímélhető a beteg a hónalji nyirokcsomó-eltávolítás szövődményeitől.

Mammográfiás vizsgálat alatt sugárterhelést kap a páciens?

A mammográfia nagyon alacsony sugárterheléssel végzett röntgenvizsgálat, melynek ismételt elvégzése sem jár semmilyen veszéllyel. Daganatot semmi esetre sem nem okoz. A mammográfia nagyon érzékeny módszer, az emlőrákok kb. 85-90 százaléka jól látható a felvételen. Kissé össze kell nyomni (komprimálni) az emlőt, ezt a nők egy része kellemetlennek, fájdalmasnak érzi.

A mammográfiás szűrővizsgálatot csak 45 éves kor felett végeznek?

35 éves kor alatt emlőszűrő vizsgálat nem indokolt, csak veszélyeztetett nőknél. Magyarországon a rendszeres, behívásos szűrés 2001 decemberében indult el, 45-65 éves kor közötti nőknél, 2 éves ciklusban, 32 akkreditált (szakmailag ellenőrzött és megfelelőnek talált) központtal. A központok a szűrést követő visszahívást-kidolgozást, és sebészi, onkológiai kezelést is elvégzik, illetve összefogják. A szűrés számszerű eredményéről havonta, a betegek további sorsáról negyedévente küldenek jelentést a központba. A címlisták az ÁNTSZ-től származnak.

A nemzetközi ajánlások szerint 35-40 éves életkor között egy alkalommal, 40-50 éves kor között 1-2 évente, 50 éves kor felett évente javasolt a mammográfia elvégzése. 1000 nő szűrővizsgálata során átlagosan 3-4 emlőrákot sikerül felfedezni.

A mellfájdalom a menzesz táján rosszindulatú elváltozásra utal?

A menstruációs ciklus második felében feszülés és kisebb-nagyobb fájdalmak lépnek fel. Ezek a vérzés megindulásával enyhülnek. Ilyenkor az emlő és a bimbó nyomásérzékeny, feszül és keményebb is, mint egyébként. Az emlő túlérzékenyen reagál a ciklus második felében fellépő hormonális változásokra: ilyenkor az emlő fokozott mennyiségű vizet vesz fel. Jóllehet ezek a fájdalmak kellemetlenek, de semmi esetre sem utalnak az emlő rosszindulatú elváltozásaira.

A mastopathia veszélyt jelent?

A mastopathia nem daganatos, nem gyulladásos, de kóros működés. Az emlő különböző szövetei hibás vagy túlműködés miatt különböző fokban átalakulnak, és főleg mikroszkóppal látható szövettani eltéréseket hoznak létre. A mastopathia az emlőfájdalom egyik gyakori oka. Létrejöttét elsősorban hormonális tényezők illetve zsírban gazdag étrend is okozhatják. A mastopathia több formája ismert. Leggyakrabban ciszták jönnek létre. Ezek folyadékot tartalmazó üregek, melyek részben a bőrön keresztül is tapinthatók. Rugalmas, gumilabda-szerű, mozgatható (mobilis) gömbök keletkeznek egyik vagy mindkét emlőben. A folyadék állaga híg, vízszerű, vagy egészen sűrű, krémszerű, színe átlátszó, zöldes, barnás, sárgás, véres egyaránt lehet. A ciszták teljesen ártalmatlanok, csak a legnagyobb, szabálytalan (fali növedéket vagy septumokat - azaz belső falakat tartalmazó) vagy fájdalmas cisztákat kell leszívni.

A jóindulatú emlőtumorok rosszindulatúvá válhatnak?

A jóindulatú emlőtumorok nem válnak rosszindulatúvá, előfordulásuk nem növeli a rák kialakulásának veszélyét!

Az emlőrákhajlam örökölhető?

Az emlőrákok legnagyobb része sporadikusan (szórványosan) alakul ki, öröklődő tényezők nélkül. A családban előfordult emlőrák növeli a megbetegedés esélyét és felhívja a figyelmet az örökletes tényezőkre (gén-kromoszóma rendellenességek). Az elsőfokú rokon (anya, leánytestvér, vagy leánygyermek) érintettsége esetén 2.5-szeres, másodfokú rokon ismert betegsége esetén 1.5-szeres a relatív kockázat. Ha a betegnek vagy a közvetlen rokonságának már volt petefészek- vagy vastagbéldaganata, akkor az emlőrák kockázata is mérsékelten nagyobb.

A kockázat emelkedése természetesen csak annyit jelent, hogy nagyobb az esély, semmiképpen nem azt, hogy az emlőrák kötelezően kialakul.

Férfiaknak nem lehet emlőrákja?

Ugyanúgy előfordulhat, mint a nők esetében, csak kisebb az előfordulási gyakorisága.

Sok a kérdés, kétely, előítélet, tévhit és bizonytalanság a női mellek plasztikai műtéteivel kapcsolatban

Az emlő implantátum anyaga manapság egyre inkább szövetbarát, de szilikont még kiterjedten alkalmaznak. Léteznek szelepes, utántölthető implantátumok is, ezeknél a szelep általában kemény csomóként tapintható. Az implantátumot (a pectoralis) izom alá vagy fölé is helyezhetik Az újabb implantátumok nagyon jó utánzatok: tapintással alig különböztethetők meg az emlőállománytól. Ütésre, erősebb nyomásra sérülhetnek, néha ez spontán is bekövetkezik. Megfigyelések szerint a még a modern implantátumok minimum 15%-a is spontán szétszakad 3-10. év között. Az implantátum hátránya még, hogy mellette-mögötte az emlő nehezebben vizsgálható, és kisebb daganatok esetleg csak valamivel később fedezhetők fel.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

A témában feltett olvasói kérdések

Tesztelje magát!


Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

Szponzorált hirdetések