A szívhalál elkerülhető!
Köztudott, hogy a magyar halálozási statisztikát a szív- és érrendszeri betegségek vezetik, de az talán nem eléggé tudatosul, hogy nem kellene ennek így lennie: az esetek többségében ugyanis életmódi hibák vezetnek el a halálos kórig, akár szívinfarktus , akár agyi katasztrófa formájában jelentkezik is végül. A magas vérnyomás és szövődményei, kapcsolódva az egyéb rizikófaktorokhoz, mint a stressz, a dohányzás, az elhízás, a vérzsír-problémák (vér magas LDL-koleszterin és trigliceridszintje és a szükségesnél alacsonyabb HDL-koleszterinértéke, illetve az ezekből következő érelmeszesedés) és a cukorbetegség veszélyeztetik leginkább szívünk, ereink egészségét. Sajnos, a felsoroltak közül akár egy érintettség is elég a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Márpedig hazánkban minden harmadik ember magas vérnyomással, minden második pedig túlsúllyal küzd, és az összes többi veszélyeztető tényezőben, a dohányosok, a cukorbetegek számában is elértük, vagy akár meg is haladtuk a legfejlettebb országok legrosszabb statisztikáit, hogy a sokasodó, feldolgozatlan stressz-hatásokról ne is beszéljünk.
A szívinfarktus: a szívizom elhalása
Amikor a szívizom vérellátása egy területen hirtelen megszakad, elégtelenné válik, bekövetkezhet az érintett területen a szívizom (miokardium) oxigénhiány miatti elhalása. Leggyakrabban úgy alakul ki, hogy a szívet ellátó koszorúér egyik ágában valamilyen akadály ( vérrögök képződését az is elősegíti, hogy az elmeszesedett erek belső fala elveszíti simaságát, és az egyenetlen felületen a vérlemezkék könnyebben megtapadnak, "feltorlódnak".
A szívizomelhalás kisebb-nagyobb területre terjedhet ki, a nagyságától függően súlyos szívelégtelenséget , szívizomszakadást, a pumpafunkció csökkenését okozhatja, újabb vérrögök képződéséhez, aritmiához, sőt, szívleálláshoz, azonnali halálhoz is vezethet.
Fáj-e a szív?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Anatómiailag kapásból azt kellene válaszolni: nem, hiszen a szív belsejében nincsenek érzőidegek. Azonban minden, szívvel és keringéssel kapcsolatos betegségben kicsit is érintett beteg megmondhatja, az "anginástól" az infarktuson átesett betegig, hogy bizony, betegségük nagy szívtáji fájdalommal is járhat! Amikor a vérrög vagy plakk szűkületet okoz, és a vérkeringést gátolva csökkenti a szív oxigénellátását, ez a nem kielégítő oxigénellátás gyengíti a szívet. Eleinte a panaszok csak fizikai munka során jelentkeznek, de később az oxigénellátás már nyugalmi állapotban sem lesz elegendő. Ilyenkor lép fel a betegnél a hirtelen támadó mellkasi, bordaközi fájdalom, ami a szegycsont mögül indul, átsugárzik a karokba, de kisugározhat az állkapocs felé is, vagy a hátba, a vállba és a lapocka alá. A beteget a megsemmisülés érzése fogja el, az erős fájdalomérzethez nehézlégzés, verejtékezés, hidegrázás, olykor eszméletvesztés is társul. E tünetek jelentkezése, infarktus gyanúja esetén a beteghez azonnal mentőt kell hívni, hiszen az élete múlhat azon, hogy milyen hamar kap orvosi segítséget, sikerül-e az elzáródott koszorúeret újra átjárhatóvá tenni gyógyszeres, katéteres, ballonos tágító kezeléssel, esetleg műtéttel.
Mit tehetünk?
A szívet, illetve az érrendszer egészét veszélyeztető tényezőket - elsősorban a magas vérnyomást, a kóros vérzsírszintre utaló koleszterinértékeket , a káros életviteli körülményeket - mielőbbi szűrővizsgálattal jó lenne felfedezni és ennek megfelelő lépéseket tenni. A magas vérnyomás és a nem megfelelő koleszterinszint önmagában is rizikót jelent, de ha emellett az illető például jelentős túlsúllyal is küzd, dohányzik, állandó stressznek van kitéve, netán cukorbeteg is, akkor tudnia kell, hogy komoly veszélyben van, mielőbb teljes életformaváltással tennie kell az egészségéért.
Ha a beteg érintettnek, veszélyeztetettnek érzi magát, először a háziorvosával beszélje meg a szükséges teendőket, ő küldi el a szükséges vizsgálatokra és irányítja tovább szükség esetén a kardiológus szakorvoshoz. Az orvos utasításainak betartása adott esetben hosszú éveket, magát az életben maradást jelentheti! A kezelés mellett életmódváltásra lesz szükség: egészséges, szívvédő táplálkozásra, szükség esetén súlycsökkentő diétára, a dohányzás elhagyására és aktívabb életre, több mozgásra. Ezek fontosságára csak egy példa: tíz kilogrammos súlycsökkenés húsz egységgel is csökkenti a szisztolés vérnyomásértéket.
Vészhelyzetben
A fentebb leírt teendők arra a szerencsés esetre vonatkoznak, amikor még van idő a házi- és szakorvosi vizsgálatra, a sorsdöntő életmódváltásra, a beteg életének egészségesebbé tételére. Mindezektől függetlenül, ha egy negyven év feletti férfi vagy egy 45 év feletti nő mellkasában váratlanul nagy területre, egész mellkasra kiterjedő nyomó, szorító fájdalom jelentkezik, légszomjat érez, verejtékezéssel, rosszulléttel együtt - akkor egy percet sem szabad várni, hanem azonnal a mentőket kell hívni hozzá a 104-es telefonszámon. Ezek az alarmírozó jelek ugyanis szívinfarktusra utalnak, amely akár meglepően fiatalok körében is bekövetkezhet, akkor is, ha az illető addig teljesen egészségesnek tudta magát, akár negatív EKG lelet birtokában is. Kardiológusok körében jól ismert, hogy létezik olyan szívprobléma, amelynek első jele - ha perceken belül nem érkezik szaksegítség - akár a hirtelen halál bekövetkezte is lehet. Az addig tüneteket nem okozó érelmeszesedés, szűkület ugyanis váratlanul elzáródhat egy időjárási front, egy cigaretta véralvadékonyságot fokozó hatása, vagy egy fizikai erőkifejtés, stresszhatás miatt. Ha a mentő idejében az erre kialakított szívcentrumok valamelyikébe ér vele, akkor van esély a megmentésére.
Legjobban: