Marad a pollen, marad a tüsszögés

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Hamarosan virágzik a parlagfű, s ez sok ember számára azt jelenti, hogy kezdődik az allergiaszezon. A civilek szerint a 2007-es intézkedési terv sem tartalmaz olyan garanciákat, amelyektől érdemi változás remélhető. Marad a pollen és marad a tüsszögés vagy a fullasztó köhögésroham.
Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) elnöke szerint a hazánkban ismert 350 gyomfaj közül a parlagfű a legelterjedtebb. Bár az 50-es években még csak a 21. helyen voltunk, napjainkban már nagyjából ötmillió hektáron fordul elő, 700 ezer hektár pedig erősen fertőzött. A parlagfű magja 30 évig is életképes. Egy tő akár 50-60 ezer magot is érlelhet egy évben, nem szólva arról, hogy a frissen érett magvaknak 96 százaléka életképes. Ezért ha csak egyetlen parlagfű marad egy területen, hiába irtják ki az összes többit, az az egy újra elfertőzi a térséget. (A parlagfű elleni küzdelem másik élharcosa a Tégy a parlagfű ellen! Közhasznú Alapítvány.)
Elsősorban a megbolygatott talajú területek gyomnövénye, így nagy beruházásoknál, ipartelepeknél is találkozni vele. Mezőgazdasági szempontból mintegy 32 milliárd forintnyi veszteséget okoz évente ez a gyomnövény. Az elnöktől tudjuk: négyzetméterenként tíz parlagfű a kukoricában 29 százalékos, a napraforgóban egy darab 7 százalékos, tíz darab 37 százalékos veszteséget okoz.
A mezőgazdaságnak okozott kár mellett sokkal nagyobb problémát jelent az emberi egészség veszélyeztetése, hiszen mára már a lakosság negyede allergiás, és ők több mint 21 milliárd forint értékben szednek gyógyszert. Ehhez az orvosi ellátás költségét is hozzászámolva, egészségügyi oldalról akár 40-50 milliárd forint lehet a kiadás.
Elsősorban a Kárpát-medence problémája a parlagfű, de jelen van (itt nem jellemző) Oroszország déli területein, a Balkán-félszigeten, Észak-, Közép- és Dél-Amerikában, Ázsiában. Erősen terjed Olaszországban, a Pó völgyében, Németország Csehországgal határos részén, Ausztriában, Szlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában, illetve Franciaország középső és földközi-tengeri részén, sőt Svájcban is megjelent.
Juhászné Halász Judit szerint a parlagfű elleni védekezés eredményeként csak annyi mutatható fel, hogy a politika is rájött: a gyom drasztikus irtása nélkül Magyarországon az allergia kérdése nem oldható meg. Ugyanakkor a mai napig nincs arra biztosíték, hogy érdemi eredmény szülessen ezen a téren. A 2007-es intézkedési terv sem tartalmaz olyan garanciákat, amelyektől érdemi eredmény remélhető. Sőt! A sikertelenség borítékolható. Felháborítónak tartja, hogy bár a téma évek óta napirenden van, de átfogó stratégia helyett csak az eredménytelenség okát magyarázzák. 2006-ban nemhogy sikerről nem beszélhettünk, de még az amúgy is magas pollenszám is emelkedett.
Ha továbbra is csak ilyen általánosságban fogalmazza meg az ország a parlagfűproblémát - irtani kell -, akkor ez nem hoz eredményt. Az idén a parlagfű virágzása várhatóan hosszabb ideig tart majd, ezért az egyesület szerint lényegesen nagyobb nyilvánosságot kellene kapnia a kényszerkaszálások bemutatásának, a kiszabott büntetések ismertetésének.
Aki nem irtja az allergén gyomnövényt, az az eddigi kétmillió forint helyett már akár ötmilliós bírságra is számíthat. A idén nagy erőkkel, az eddigieknél szigorúbban ellenőrzik az állami és az önkormányzati területeket. Tavaly nyolcezer kényszerkaszálást rendeltek el, és 250 millió forint bírságot szabtak ki - hangzott el a Parlagfűmentes Magyarországért tárcaközi bizottság minapi sajtótájékoztatóján. A testület 820 millió forintot költhet az idén a mentesítéssel összefüggő állami feladatokra. Négyszázmillió forint megy a közérdekű védekezésre, a közmunkaprogramokra, az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek kiírt pályázatokra pedig 420,6 millió forint jut. Közmunkaprogramokat írtak ki a Velencei-tó, a Tisza-tó, a balatoni kistelepülések és a nagyobb önkormányzatok számára. M indent egybevetve az említett összegnél jóval több pénz jut a parlagfű-mentesítésre: az egyes tárcák forrásait összeadva csaknem négymilliárd forint.
Nékám Kristóf, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke szerint - a globális felmelegedéssel összefüggésben - a korábban csak a mediterrán térségben előforduló pollenek Közép- és olykor már Észak-Európában is megjelennek. A kontinens legsúlyosabb - elsősorban Közép-Európára koncentrálódó - pollenproblémájának forrása a parlagfű. Hazánkban évente néhány tízezer hektárról sikerül kiirtani ezt a növényt, de ez elenyésző a teljes fertőzött területhez viszonyítva.
Egy most befejeződött, az ország négy részére kiterjedő vizsgálatban azt elemezték a szakemberek, hogy milyen összefüggés van a parlagfűvel kevéssé, illetve súlyosan szennyezett területeken élők pollenérzékenysége között. Egyértelműen kiderült, hogy ahol sok a parlagfű, ott nő az egyéb pollenekre való érzékenység.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Foglalj orvost!
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +35 °C
Minimum:
+15, +20 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt észak felől átmenetileg csökken a felhőzet, többfelé kiderül az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag