A Duke Egyetem Orvosi Központ kutatói úgy tűnik, megoldották az orvosokat régóta foglalkoztató rejtélyt: miért szenved olyan sok asztmás beteg GERD-től, azaz gastro-oesophageális reflux betegségtől.
A két betegség közötti kapcsolatra először az 1970-es évek közepén figyeltek fel a klinikusok.
Dr. Shu Lin, a Duke Egyetem sebészeti és immunológus adjunktusa egérkísérletek során felfedezte, hogy kis mennyiségű gyomorfolyadéknak a nyelőcsőbe jutása - a GERD jellegzetessége - az immunrendszer megváltozásához és ezen keresztül asztma kialakulásához vezet.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A kísérlet során a kutatók kis mennyiségű gyomorfolyadékot juttattak egerek tüdejébe (az emberben előforduló mikro-aspiráció - kis mennyiségek belélegzésének - utánzására) nyolc héten át. Összehasonlították ezen állatok immunrendszerét azon állatokéval, amelyek allergéneknek voltak kitéve, ám gyomorfolyadéknak nem.
A kétféle egércsoport immunrendszere nagyon eltérő módon reagált. Azon egereknél, amelyeknek gyomorfolyadék került a tüdejébe, a kutatók által elnevezett "T-helper 2-es típusú válasz" alakult ki, az immunrendszer asztmára jellemző reakciója. Az egerek másik csoportja kiegyensúlyozottabb volt, olyan immunreakcióval, amely mind a T-helper 1-es, mind a T-helper 2-es típusú válaszból állt.
"Ez az első kísérletes, kontrollált laboratóriumi körülmények között született bizonyíték az emberekben nagyon gyakori két betegség összefüggésével kapcsolatban."- közölte Dr. Lin, a tanulmány első szerzője, amely a European Journal of Clinical Investigation című lap online kiadásában jelent meg. "Ezek az adatok azt sugallják, hogy a gyomorfolyadék krónikus mikro-aspirációja asztmás válasz kialakulását eredményező immunreakciót indíthat el."
"Ez nem azt jelenti, hogy minden GERD-ben szenvedő asztmás is lesz."- magyarázta William Parker, a Duke Egyetem sebész adjunktusa és a tanulmány társszerzője. "Ám azt jelentheti, hogy a GERD-ben szenvedő embereknél nagyobb valószínűséggel alakulhat ki asztma. A GERD-et azonban viszonylag jól lehet kezelni és szabályozni."
Parker szerint a rossz étrend, a testmozgás hiánya és az elhízás mind hozzájárulnak a GERD kialakulásához, és a reflux-betegség növekvő előfordulása az asztma növekvő arányáért felelős környezeti és magatartási tényezők része, főként a nyugati kultúrákban. "El kell kerülni a GERD rizikótényezőit. Az asztma növekedése, kiváltképp a felnőtt lakosság körében, nagymértékben az olyan életviteli szokásoknak köszönhető, amelyeken lehet változtatni."
Lin és Parker egyetértenek, hogy további kutatásokra van szükség a refluxbetegség és az asztma közötti kapcsolatban résztvevő celluláris és molekuláris mechanizmusok teljes megértéséhez, ám mindketten úgy érzik, vizsgálatuk lehetőségeket jelent új kezelési módok kifejlesztésére a két betegség esetében.
Lin szerint a GERD-ben szenvedő betegek minimalizálhatják a gyomorrefluxot - és így csökkenthetik az asztma kialakulásának esélyét - pár egyszerű irányelv betartásával: kisebb fogásokat fogyasztani, lefekvés előtt pár órával már nem étkezni; az ágy feji részének kismértékű megemelése; egészséges testsúly tartása; csökkenteni a zsíros ételek, kávé, tea, koffein és alkohol fogyasztását - ezek ellazítják a nyelőcső sphinctert és így gyakrabban fordul elő reflux.
Ez is érdekelheti
Animáció: HáziPatika.com
Legjobban: