Mit és hogyan mér a csúcsáramlásmérő, illetve mihez kezdjünk a kapott adatokkal? A kérdésekre dr. Dózsa Izabella , a Tüdőközpont orvosa válaszol.
Mit és hogyan mér?
A csúcsáramlásmérővel lemérhető, hogy a beteg milyen sebességgel képes kifújni a levegőt. A kilélegzett levegő sebessége összefügg az asztmára jellemző hörgőszűkület mértékével. Kilégzési csúcsáramlásnak az erőltetett kilégzés első 10 milliszekundumában mért maximális áramlást nevezik. Az eszközt nagyon egyszerű használni: vegyünk egy mély levegőt, és fújjuk ki az eszközbe, amilyen erősen csak tudjuk! A kifújást követően a készülék számozott skálájáról pontosan le tudjuk olvasni a PEF-értéket liter/percben kifejezve.
Mihez kezdjünk a kapott adatokkal?
Az asztmás betegek naplószerűen követhetik állapotuk változását a reggeli és az esti értékek segítségével. Az egy napon belül észlelt jelentős - több mint 20 százalékos - ingadozás asztmás állapotromlást jelez. A "kell-érték" a szakrendelőben végzett légzésfunkció-vizsgálat során kiderül, vagy rendszeres mérésekkel néhány héten alatt is meghatározható a legjobb személyes érték, amihez a későbbiekben viszonyítani kell az aktuális eredményt.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ha a mért érték a saját legjobb PEF-érték 80-100 százaléka, akkor a kezelés megfelelő, az asztmás beteg tünetmentes. Ha a személyes legjobb érték 50-80 százalékát kapjuk, akkor állapotromlásról van szó. Ilyenkor már előfordulhatnak tünetek is, jelentkezhet például gyakoribb köhögés és fáradtság. A "kell-érték" 50 százaléka alatti mérések pedig már vészhelyzetet jeleznek. Ilyen esetekben a beteg rendszerint zihál, köhög és légszomjjal küzd.
Mennyit számítanak az értékek?
Az asztmás embereknél a légutak szűkülete miatt csökken a kilégzendő levegő mennyisége. A PEF-érték változása gyakran az asztma fellángolását jelzi. Ez bekövetkezhet időjárás - frontok, hideg levegő, szél, kánikula, eső, pára - hatására, de allergének - magas pollenkoncentráció - vagy légúti fertőzések miatt is. "A csúcsáramlásmérővel végzett rendszeres monitorozás segíthet a betegeknek a légutakban bekövetkező változások észlelésében, még a tünetek megjelenése előtt. Bizonyos esetekben a PEF csökkenése a közelgő asztma roham egyetlen jele" - ismerteti a tüdőgyógyász.
Egy korábbi, japán kutatók által végzett vizsgálatban 53 asztmás ember vett részt, akik napi kétszer rögzítették tüneteiket és PEF-értékeiket 274 napon át. A kutatók elemezték az értékekben bekövetkezett változások és a résztvevők asztmás tüneteinek kapcsolatát. Megállapították, hogy néhány ember tévesen érzékelte a tüneteit enyheként. A tanulmány azt is jelzi, hogy a nem megfelelően kontrollált asztmás embereknél a PEF ingadozása akkor is fennáll, ha asztmás tüneteik nem jelentkeztek.
A csúcsáramlásmérő rendszeres használatával tehát az asztma rosszabbodása és a roham korai jelei is felismerhetőek. Ilyen esetben az "asztma cselekvési terv" követésével megakadályozható a tünetek súlyosbodása. A PEF fokozatos csökkenése fontos figyelmeztető jel a kezelőorvos számára, amely egyúttal segítséget is nyújt a kezelési terv módosításához. A csúcsáramlásmérő használatát érdemes a rendelőben, a kezelőorvos jelenlétében begyakorolni, hiszen csak megfelelően alkalmazva kaphatunk pontos értéket.
Legjobban: