Miért vagyunk túlérzékenyek, és hogyan hatnak a gyógyszerek?

Az allergia nem más, mint a szervezet fokozott immunválasza egy olyan környezeti tényezőre, mely egyébként nem tekinthető károsnak. Milyen folyamatok játszódnak le a szervezetünkben az allergiás időszakban, és mit tehetünk ellenük?

A hisztamin a szervezetünkben található úgynevezett neurotranszmitter, azaz ingerületátvivő anyag. Minden szövetünkben szintetizálódhat, de legnagyobb mennyiségben a bőrben, a légutakban, a tüdőben, illetve a gyomor- és bélrendszerben található meg. Elsősorban az immunválaszért felelős sejtek, például a hízósejtek termelik. Nagy szerepe van a szervezet gyulladásos folyamatokra adott válaszreakciójában, így az allergiában is.

A szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladást, a szénanáthát leginkább a levegőben lebegő virágporok, pollenek, illetve spórák okozzák. Könnyű felismerni a jellegzetes tünetekről: tüsszögés, orrviszketés, vizes orrfolyás, orrdugulás, amelyet gyakran kísérnek olyan szemtünetek, mint könnyezés, kötőhártya-gyulladás, szem környéki viszketés és ödéma. Mindezeket a kellemetlenségeket az allergiás reakció során a nyálkahártya szöveteiben felszabaduló hisztamin okozza, ugyanis a szervezet úgy tekint az allergénekre, mint betegséget okozó "betolakodókra", akik ellen mozgósítani kell az immunrendszert. Ez a mozgósítás nem más, mint a gyulladás maga.

A gyulladás miatt jelentős mennyiségű hisztamin szabadul fel a sejtekből, az erek kitágulását, a légutak falában lévő izmok összehúzódását, fokozott vérellátást, duzzanatot eredményezve. A nyálkahártya a gyulladásos folyamat miatt vérrel telítődik, megvastagszik, az érintett orra bedugul, később köhögni, fulladni kezd, a hörgők beszűkülésével a légzése sípolóvá válik.

Hogyan hatnak az antihisztaminok?

A hisztamin által kiváltott tünetek ellen igen hatékonyak az úgynevezett antihisztaminok. Ezek a szerek ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődnek a szervezetben, mint a hisztaminok, következésképpen megakadályozzák a hisztamin kötődését a sejtfelszíni receptoraikhoz, hiszen az antihisztamin már elfoglalta a receptorban lévő "helyet". Így a kóros sejtreakció is elmarad.

A legjobb hatást akkor érjük el, ha az első tünetek megjelenésekor, a pollenidény elején elkezdjük szedni a gyógyszert. Erről legkönnyebben a pollenjelentésekből, híradásokból tájékozódhatunk, de aki több éve allergiás, az általában tudja, hogy mely hónapokban a legsúlyosabbak tünetei.

A legtöbb forgalomban lévő antihisztamin már e vegyületek második generációjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy gyorsabban hatnak, kevesebb a mellékhatásuk, és nem okoznak olyan sokszor aluszékonyságot, mint a korábban alkalmazott első generációs antihisztaminok. Így a tünetek megjelenésekor már elkezdhetjük szedni a gyógyszert, hiszen így hiába jut az allergén a szervezetbe, kevésbe okoz kellemetlen mellékhatásokat.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +14 °C
Minimum: +2 °C

Északnyugat felől lassan tovább növekszik, vastagszik a felhőzet, hajnaltájt már csak a keleti területeken lehet kevés a felhő. Kisebb eső, zápor helyenként fordulhat elő a Dunántúlon. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0 és +7 fok között valószínű, de a hidegre hajlamos, kevésbé felhős helyeken, kiemelten a Nyírségben gyenge fagy is lehet. Az orvosmeteorológia terén kettősfronti hatásra kell készülni.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra