Milyen oltások járhatnak lázzal?

Míg a gyermekbénulás néhány évtizeddel ezelőtt járványos mértékben fordult elő Magyarországon, addig napjainkban a poliovírus okozta megbetegedéstől egyetlen szülőnek sem kell tartania. A védőoltásoknak köszönhetően számos, korábban megállíthatatlannak hitt betegséget sikerült gyakorlatilag teljesen eltüntetni a fejlett világból. Fontosságukat semmilyen, tudományos alapon nyugvó kutatási anyag nem kérdőjelezi meg, sokan mégis tartanak tőlük az oltást követő mellékhatások miatt. Mik is ezek pontosan, és mennyire veszélyesek?

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ( ÁNTSZ ) a "mellékhatás" meghatározás helyett védőoltások esetén az "oltást követő nemkívánatos esemény" (OKNE) szakkifejezést alkalmazza. Előfordulásuk szerint négy főkategóriába sorolják a szakemberek ezeket az eseményeket: nagyon gyakoriról akkor beszélünk, ha tíz oltottból több mint egynél jelentkeznek a panaszok, nagyon ritka előfordulás esetén pedig tízezer oltásból kevesebb mint egy alkalommal.

Gyakori tünetek

A védőoltás az immunrendszert is válaszreakcióra készteti, ami többféle tünetet is okozhat. Az injekció helyén megjelenő fájdalom és bőrpír , illetve duzzanat mellett gyakran láz is jelentkezhet a gyermekeknél. Ezek a panaszok azonban a legtöbb esetben enyhék és viszonylag gyorsan elmúlnak.

Ezek az oltások járhatnak lázzal

Csecsemőknél gyakran jár lázzal a diphteria-pertussis-tetanus ( DTPa ) kombinált védőoltás, amely a torokgyík, a szamárköhögés, illetve a tetanusz ellen nyújt védelmet. Szintén okozhat hőemelkedést a Haemophilus influenzae b ( Hib ) baktérium elleni injekció, valamint a pneumococcus elleni oltóanyag. A mumpszot, kanyarót és rubeólát kivédő MMR-oltás 7-21 nappal a beadását követően válthat ki lázat. Fontos, hogy ezekben az esetekben sem szabad megelőzési céllal lázcsillapítót adni a csecsemőnek, gyermeknek, és a már kialakult lázat sem feltétlenül szükséges 38 fok alá visszanyomni.

Gyakran fellángol a vita, hogy mikor kell és kell-e egyáltalán lázat csillapítani, miközben számos tévhit kering a témával kapcsolatban. Alábbi cikkünkben három hazai orvossal próbálunk eligazodni a lázcsillapítás útvesztőjében.

Ez is érdekelheti

Nátha, influenza

Ezért szenvednek jobban a férfiak a betegségektől!

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

A gyógyszeres kezelés mellett vagy helyett langyos vízbe mártott ronggyal borogatva is enyhíthetjük a lázat. Fontos ilyenkor a folyadékpótlás is, a láz ugyanis gyorsan kiszáríthatja a szervezetet. Ha azonban az általános állapot romlása mellett indokolatlanul magas (39-40 fokos) lázat, valamint más tüneteket tapasztalunk, orvosi vizsgálat szükséges!