Romlik a szemünk, ha félhomályban olvasunk?

A közhiedelem szerint rontja a látást, ha félhomályban olvasunk, tudományosan ugyanakkor nem bizonyított ez a feltevés.

A villamos áram megjelenése előtt az ember évszázadokig a gyertya fényénél, félhomályban olvasott, mégis az elmúlt időszakban nőtt meg a rövidlátók száma. Általános vélekedés, hogy rossz látási viszonyok között az olvasás rongálja a szemet. De tényleg igaz lenne ez?

A rövidlátást kapcsolják össze sokszor a félhomályban történő olvasással, pedig a kettőnek semmi köze nincsen egymáshoz - írja az Origo . A fényszegény környezetben való olvasás egyedül átmeneti szemfáradtságot okoz: a fényhiányos környezetben a szemnek folyton a legtágabban kell tartania a pupillát, hogy minél több fényt juttasson a látószervbe, és koncentrálnia kell arra a jóval kisebb mennyiségű fényre, ami a papírról verődik vissza, hogy meg tudja különböztetni a betűket a papírtól. Ez azonban a szem pihentetésével hamar orvosolható.

Nagyobb problémát jelent ugyanakkor, ha az ember sokat olvas, illetve közeli tárgyakra fókuszál hosszú ideig. Ha valaki a munkájából adódóan hosszú órákon keresztül nézi a monitort, a szem izmai idővel megnyúlnak, és maga a szemgolyó is deformálódik, ami rövidlátáshoz vezet. Jelenleg legalábbis ez a teória magyarázza, hogy miért több a rövidlátó a közeli szemmunkát kívánó munkát végzők között. Egyértelműen azonban még ezt az elméletet sem sikerült bizonyítani.

Fárasztja a szemet, ha rossz fényviszonyok között olvasunk, rövidlátáshoz azonban nem feltétlenül vezet

Nem túl fényes a jövőkép sem: az Ophthalmology című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint 2000 és 2050 között meghétszereződik a rövidlátók száma a világon. A kutatás szerint 1970 és 2000 között az USA-ban megduplázódott a rövidlátók száma, Ázsia egyes részein pedig ennél is durvább volt a növekedés, a friss felmérések szerint a dél-koreai tinédzserek 96 százaléka rövidlátó. Szingapúrban, Kínában és Japánban a tinik között ez az arány 80-90 százalék.

A kutatók szerint az egész hátterében életmód- és viselkedésváltozások állnak: például keveset vagyunk a szabadban. Sokkal több időt töltünk bent, mint valaha az emberi történelemben, de a tudósoknak még nem sikerült rájönniük, pontosan milyen biológiai folyamat van a szemünk romlása mögött. Valószínűleg nem a képernyő előtt eltöltött idő növekedése az ok: a rövidlátás már bőven az okostelefonok bámulása előtt elkezdett növekedni.

Forrás: Origo

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +11 °C
Minimum: +5 °C

Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra