Kitárulnak a dimenziók

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Látó, egészséges emberekként természetesnek vesszük, hogy a nap minden szakában három dimenzióban, mozgóképszerűen látjuk magunk körül a világot, és nemigen gondolkodunk el azon, hogy az agyunknak és szemünknek milyen csodája segíti elő ezt.

Hogyan lesz a síkból tér?

A retinánkra kicsinyített, fordított, sík, vagyis kétdimenziós kép vetül. Hogyan lesz ebből olyan képi információ, amely nemcsak a tárgyak magasságát és szélességét, hanem mélységét, térbeli helyzetét, egymástól való távolságát, sőt, mozgását is érzékelteti? A bonyolult kis optikai műszeren, a szemünkön keresztülhaladó fény a szem ideghártyájára, a retinára jut, ahol receptorok ingerületté alakítják, amit idegrostok juttatnak az agyba. Az újabb kutatások azt a feltételezést igazolták, hogy a retina maga is az agyhoz tartozik, annak egy nyúlványa, és bizonyos irányítás, előzetes szelekció már itt megtörténik, mielőtt az impulzus az agyba továbbítódik.
A látószervektől kapott információkból az agy alkot háromdimenziós képet. A szem páros szerv, és minden valószínűség szerint ennek a kettősségnek, a kétszeműségnek funkciója van: minél összehangoltabb, tökéletesebb a két szem együttműködése, annál jobb lesz a térérzékelés, pontosabb a látás. A harmadik dimenziót, vagyis a mélységérzetet, a tárgyak egymáshoz viszonyított nagyságának és távolságának az érzékelését a feltételezések szerint a kétszeműségnek köszönhetjük. A két szemtől külön-külön kapott képek közötti (a köztük lévő távolságból, a látószögük közti különbségből stb. adódó) parányi eltéréseket ugyanis az agy értékeli, és ezeket az információkat dolgozza fel a térlátáshoz.

Fél szemmel, emlékezetből

Ez az ún. sztereoszkopikusság-elmélet, miszerint a térlátásunkat a kétszeműségünknek köszönhetjük, azon a tapasztalati tényen bicsaklik meg, hogy azoknak is megfelelő maradhat a térlátása, akik betegség vagy baleset nyomán elvesztették egyik szemük látóképességét. Több kutató emiatt cáfolta ezt az elméletet, illetve pontosította azzal, hogy a távolságot nem a szemünk érzékeli, hanem a látás során kapott információkat az agyunk egészíti ezzel a megszokás által (Berkeley). James Gibson is úgy vélte, hogy a mélységérzet tapasztalás eredményeként alakul ki, tehát nem születésünktől fogva meglévő, hanem szerzett, tanult képesség. Vagyis, bár a térlátáshoz ugyan két szem kell, de az egy szemmel látott, kétdimenziós képet az agy a korábbi rögzült tapasztalatai szerint kiegészíti olyan háromdimenzióssá, mint amilyen a sérülés előtt tudatosult az illetőben.

"Trükkök" a térlátásunk szolgálatában

Ha megnézzük, milyen adatokat használ fel az agy a mélység és a távolság észleléséhez, kiderül, miért olyan fontos a két szem összehangolt működése a jó térlátáshoz.

A két szem látótengelye által bezárt szög, vagyis a szemek konvergenciája, összetartása aszerint változik, hogy közelibb vagy távolibb tárgyra nézünk. Ha a tárgy távolabb van tőlünk, ez a szög kicsi, közelebbi tárgyat nézve megnő, a szemek összetartóbb állásba fordulnak. A konvergencia-szög nagyságából az agy a tárgy távolságára következtet. Ha két azonos nagyságú tárgy közül valamelyik vagy a néző személy elmozdul, a látószög is megváltozik.

Ebből az ún. mozgási parallaxisból is a távolságra von le információkat az agyunk. A térlátás másik eleme a retinális eltérés: ha egy tárgyra nézünk, a képe mindkét szem látótengelyében, ugyanazon a helyen jelenik meg. Egy másik tárgyra pillantva az a retina másik pontján jelenik meg. A két kép közti távolságból az agy a két tárgy egymáshoz viszonyított távolságára következtet. A látórendszer valószínűleg információt von le a szem akkomodációjából, vagyis a szemlencse alakjának a fókuszált tárgy távolsága szerinti alkalmazkodásából is. A szemlencse ugyanis a távolabbi tárgyra nézve laposabb lesz, közelibbire figyelve pedig kidomborodik a kis mozgató izmocskák segítségével.

Még egy iskolai rajzórán is előkerülnek ezen kívül olyan elemek, amelyek a perspektivikus ábrázolást, vagyis a látás folyamatában a térészlelést segítik. Ezek egy szemmel is érzékelhetőek: ilyen például, hogy a párhuzamos vonalak a "végtelenben találkoznak", vagyis összefutónak látjuk őket a horizonton, vagy, hogy a közelebbi tárgy takarja a távolabbit, illetve, hogy a távolabbi tárgy kisebbnek látszik, a részletek, a színek pedig távolodva mindinkább elmosódnak rajta.

Rosszullét a moziban

A legújabb mozitechnika újdonsága a háromdimenziós filmek megjelenése, amelyet a televíziós csúcstechnológia is egyre inkább átvesz és terjeszt. Az ún. aktív shutter technológia lényege, hogy ezek a televíziók magas képváltási frekvenciával működnek, amelyet egy folyadékkristályos szemüveg "felez", különít el a két szem számára. A mozikban ennél olcsóbb segédeszközöket alkalmaznak: ún. passzív polarizációs szemüvegeket, vagy, az anaglif technológiai rendszerben mindössze egy műanyag, a két szem előtt különböző színű fóliával takart szemüveget kell hozzá a nézőknek feltenni. Mindegyik 3D-s technológia alkalmazásakor előfordulhat, hogy valakinél rosszullétet vált ki: a film nézése közben szédülést, hányingert érez, vagy fájni kezd a feje, sőt, a hírek szerint egy tajvani férfi agyi érelzáródás következtében meg is halt egy 3D-s moziban. Szakemberek véleménye szerint egészséges, vagy legalább hetven százalékos látással rendelkező embereknél nem lesz semmilyen kellemetlen következménye a 3D-s technológiában készült film megtekintésének.



Az viszont előfordulhat, hogy olyan valaki szeretné térhatással együtt látni a filmet, aki addig maga sem tudta, hogy valami baj van a térlátásával (nincs összhangban a két szemének a működése, vagy más szemhibája van). Ebben az esetben előfordulhat, hogy a szeme erőlködik, ami vezethet a látórendszer kimerüléséhez, fejfájáshoz. A tajvani sajnálatos haláleset azonban valószínűleg valamilyen más, fennálló betegség következménye lehetett, a szakemberek a térhatású mozi élvezete és az érrendszeri katasztrófa között összefüggést nem tételeznek fel.

Köszönjük dr. Bana Ildikó szemész-kontaktológus segítségét a cikk elkészítésében!
Nagy Egészségteszt
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32870

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +25 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a párásság, ködfoltok fokozatos feloszlását követően napos idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag