Szeretjük-e a helyi hatású fájdalomcsillapítókat?

Vajon milyen készítményeket használunk, ha ízületi vagy izomfájdalmaink vannak, netán sajog a hátunk, derekunk? Az új vagy a régről ismert márkákban bízunk inkább? Erre ad választ egy pár hónappal ezelőtt végzett kutatás. Kattintson az eredményekért!

A reklámblokkokból záporoznak ránk a fájdalomcsillapítók hirdetései, és a patikákban több tucatnyit tudnak ajánlani a különböző panaszokra. De mit teszünk, hogy megszabaduljunk a kínzó panaszoktól? Az egyik ismert márka is kíváncsi volt erre, és elkészült egy reprezentatívnak tekinthető felmérés, amelyben érdekes adatokra bukkantunk. Ezek közül is a leginkább figyelemreméltókat mutatjuk be.

Kinek mi fáj?

Kiken is végezték a kutatást? 500 olyan embert kérdeztek meg, akik az utóbbi 3 hónapban szenvedtek izom-, illetve ízületi fájdalomtól és betegségüket helyi hatású fájdalomcsillapítóval kezelték. Közel felük (46%) panaszkodott derékfájdalomra, pontosan egyharmaduk háti- vagy gerincfájdalmakra , míg majdnem ugyanennyien (32%) pedig váll- esetleg térdfájdalmakra. A válaszadók 47%-ánál a fájdalom maximum 2 hétig tartott, azonban fél éven túl húzódó panaszokról számolt be majdnem minden negyedik ember (24%). A résztvevők 57%-a szenved valamilyen krónikus fájdalomban, míg 55%-uk akut problémára használ valamilyen helyi fájdalomcsillapító készítményt (azaz vannak, akik egyszerre krónikus és akut problémára is használnak fájdalomcsillapítót).

Általában elmondható, hogy nemre való tekintet nélkül a krónikus fájdalmak inkább a 45 év feletti generáció problémái, az ennél fiatalabbak esetén az akut sérülések jellemzőbbek.

A válaszadók 39%-a krónikus ízületi problémáktól, míg 23% reumás panaszokkal küzd . Majdnem minden harmadik válaszadó viszont sport vagy megerőltető fizikai munka miatti túlerőltetést jelölt meg fájdalmai okaként. Érdekes, hogy a 45 év alatti férfiak körében 18%-ot tesz ki azok aránya, akik az előbbi tevékenységek végzése közben egy rossz mozdulat miatt izomhúzódást szenvedtek.

Ki mit választ?

Összegyűjtöttünk minden lényeges információt, amit az oldalunkon megtalál fájdalomcsillapítás témakörben . Legyen szó okokról, tünetekről, panaszokról, kezelésről vagy éppen életmód-változtatásról, a legfrissebb és legfontosabb tudnivalókat pár kattintással eléri. Hasonlóan érdekes kérdést feszegetett néhány további kérdés. Kiderült, hogy a váz- és izomrendszeri megbetegedésekben szenvedők több mint fele, egészen pontosan 55%-a nem használ helyi hatású fájdalomcsillapító készítményt panaszai enyhítésére. Az átlagnál nagyobb arányban használnak viszont ilyen termékeket a nők - az arányuk 69% -, a 45 év felettiek, a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők és a havi 200.000 - 250.000 Ft közötti bevételből gazdálkodó családok.

A legtöbben gél formátumú terméket választanak - a válaszadók 96%-a ezt használja panaszai enyhítésére kortól és nemtől függetlenül, akár akut, akár krónikus problémáról van szó. Fájdalomcsillapító tapaszokat körülbelül minden tízedik ember vásárol, bár ez a forma inkább a 60 évnél idősebbekre jellemző, a 25 évnél fiatalabbak körében gyakorlatilag nem is mutatható ki a használata. A lokális fájdalomcsillapítást alkalmazók több mint fele, pontosabban 54%-a tablettákat is igénybe vesz a probléma megoldására, sőt egészen kiugró értéket mutat a 60 év felettieknél, ahol tízből már legalább hatan (66%) tablettát is használnak.

Reumatikus panaszokra gyakran nem elég a lokális kezelés, kiegészítésként tablettákat is használ a válaszadók 64%-a. Más viszont az arány az izomhúzódások esetén, ahol már csak 40% választ tablettás készítményt a gélek mellé, a többiek kizárólag a gélek segítségét választják. Amíg fiatalabbak vagyunk, jobban szeretjük a vény nélkül kapható tablettás fájdalomcsillapítókat: 35 éves kor alatt inkább leszaladunk a patikába egy recept nélkül kapható készítményért, e kor felett azonban kiegyenlítődik a vény nélkül és az orvosi rendelvényre kapható szerek használata - kivétel azonban a reumás betegségek köre, ahol ismét a vényköteles szerek kerülnek fölénybe. Ha pedig nem akarunk gyógyszereket használni, a pihentetésben (35%) és a borogatásban (17%) bízunk.

Gél - de miért?

Izom- és ízületi fájdalmaink csillapítását a legtöbb esetben a gélekre bízzuk. A tabletták legfőbb hátrányaként a sok mellékhatást említették, bár előnyként emelték ki, hogy bárhol használhatók. A tapaszokban a modern kiszerelési forma nyeri el a használók tetszését.

Az izom- és ízületi eredetű fájdalmak csillapítására szolgáló készítmények közül jelenleg a gélek tűnnek a leginkább megfelelő készítményeknek: hatékonyan, biztonságosan és könnyen használhatók. S hogy miért éppen a gélek? Nos, a gyorsaság (35%), a biztonságosság (28%), illetve az orvosi ajánlás (27%) volt a leggyakrabban említett három ok. Ezenkívül fontos tulajdonságuk, hogy könnyen felszívódnak, illetve, hogy nem csak a tünetet kezelik, hanem gyógyítanak is.

Izom- és ízületi fájdalmaink csillapítását a legtöbb esetben a gélekre bízzuk.

Mit választunk?

Meglepően sok, összesen több mint húsz terméket említettek meg a válaszadók, amikor arról faggatták őket, milyen fájdalomcsillapító készítményeket ismernek.

A legtöbben először a Fastum gélt említették, és ez bizonyult a legismertebb márkának is, 62%-os spontán és 94%-os segített ismertséggel. Ezek után talán nem meglepő, hogy ezt a terméket próbálta már ki legalább egyszer a válaszadók legnagyobb része, összesen 71%-a, míg a megkérdezettek több mint fele, 52%-a az elmúlt egy évben használta is.

A második helyen végzett egy vényköteles tabletta, amelyet a válaszadók 69-a legalább egyszer már kipróbált, és közel harmaduk (32%) az elmúlt egy évben használt is.

A harmadik helyezett ismét egy jól ismert fájdalomcsillapító gél lett.

Elsőként a legtöbben (27%) a Fastum gélt, majd a Flector EP gélt (11%), végül a Voltaren Emulgelt (8%) választanák. Minden típusú izom-, illetve ízületi fájdalom csillapítására az esetek 32%-ban először Fastum gélt használtak a válaszadók. Ez az arány a Flector gél esetén 14%, a Voltaren gél esetén 11%, a Diclofenac gél estén pedig 9%.

Kire hallgatunk?

A termékek ajánlásában első helyen a háziorvos áll: az esetek 33%-ában ő ajánlja az adott terméket a betegnek. Ezután következnek a gyógyszerészek: a patikusok 23%-ban segítenek a választásban. A betegek 22%-a önmaga választotta a készítményt, szakorvos az esetek 20%-ában, ismerős vagy családtag pedig 18%-ban ajánlott terméket.

Mitől hatékony egy készítmény?

Hatékonyság alatt a válaszadók a 44%-a a gyors fájdalomcsillapítást érti, 22%-uk úgy gondolja, hogy akkor hatékony egy szer, ha teljesen megszünteti a fájdalmat, és 19% azoknak az aránya, akik szerint már akkor is hatékony egy készítmény, ha enyhíti a fájdalmat. A válaszadók pontosan háromnegyede az átlagnál hatékonyabbnak tartja a Fastum gélt, és ez az úgynevezett érzékelt hatékonyság minden terméknél szignifikánsan (azaz jellemzően) magasabb (kivéve Flector EP gél és Cataflam esetét). Más oldalról vizsgálva a legtöbbször választott termék hatékonyságát, elmondható, hogy a Fastum érzékelt hatékonysága az akut problémával küszködők estében 77%, míg krónikus problémáknál 73%.

S ha mégis készítményt váltunk, akkor a következő néhány okot említjük meg: alapvető ok (74%-ban), hogy a megelőző készítmény meg volt elég hatékony, 43%-ban ismerős/hozzátartozó ajánlott másik szert, 39%-ban orvosi ajánlásra történt váltás. Reklám hatására mindössze a válaszadók 15% váltott terméket.

Hogyan vélekednek a felhasználók a termékekről?

Nem meglepő, hogy a felhasználók által legjobbként számon tartott készítmény gyakorlatilag minden szempontból jól teljesít: 30 fő tulajdonság szinte mindegyikében az első helyet szerezte meg a vélemények szerint. Többek között ilyen állítások alapján rangsorolhattak a megkérdezettek: hosszan tartó hatása van, csökkenti a gyulladást, gyorsan felszívódik, könnyen adagolható, egyszerű a használata, hosszan tartó hatása van és mélyen, a fájdalom helyén fejti ki a hatását.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +16 °C
Minimum: +3 °C

A Nyugat-Dunántúlon döntően borult lesz az ég, másutt a kezdeti közepesen vagy erősen felhős időt követően délutántól borul be dél felől. Délelőtt csak a Nyugat- és Észak-Dunántúlon, késő délutántól, estétől dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Délen néhol zivatar is kialakulhat, az Alpokalja magasabb részein pedig havas eső, havazás is lehet. Az északi, északkeleti szelet sokfelé kísérik élénk, helyenként erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 21 fok között alakul, de a tartósan borongós Nyugat-Dunántúlon 10 fok alatti értékeket is mérhetnek. Késő este 6, 13 fok valószínű. Napközben melegfront érezteti hatását, ami miatt a frontérzékenyek tünetei ismét felerősödhetnek.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra