Leszámoltam az inkontinenciával!

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Egy nő még az édesanyjának vagy a legjobb barátnőjének sem szívesen mondja el, ha vizelettartási gondjai vannak, és attól kell tartania, hogy netán "becsurrant" valahol. Az alábbi történet szereplője kivétel: hajlandó megosztani másokkal tapasztalatait.

Titkok titka

Mi, nők, köztudomásúlag tudunk beszélni, és élünk is ezzel a képességünkkel: családtagjainkkal, barátainkkal, munkatársnőinkkel megbeszélünk szinte minden jót és rosszat, ami csak történik velünk. Érdekes azonban, hogy míg a legtragikusabb sorsfordulatokról, drámai betegségekről, vagy éppen a legintimebb helyzeteiről is szívesen beszél az, akinek van legalább egy jó barátnője, mégis vannak tabu témák, amelyekről mélyen hallgat a legközvetlenebb hozzátartozója előtt is. Ilyen például az a "szörnyű titok", hogy valaki nem mer ugrálni, futni, nevetni is alig, retteg a köhögéstől, tüsszentéstől, mert fél, hogy bepisil közben. Az "akaratlan vizeletvesztés", az inkontinencia a köztudatban a legszégyelltebb titkok közé tartozik. Pedig, ha beszélne róla, egyszeriben rájöhetne minden érintett, hogy milyen gyakori probléma ez, hány sorstársa van, és hogy lehet és kell is tenni ellene.

Rizikóteszt

Érinti Önt az inkontinencia? Töltse ki rizikótesztünket!

"Világéletemben büszke voltam rá, hogy a testem engedelmeskedik nekem. Így aztán igencsak váratlanul ért, amikor egyszerre sztrájkba lépett, és kénytelen voltam megtanulni, mit jelent az inkontinencia szó" - mesélte az az ötvenéves hölgy, aki megtörte a szégyenlős hallgatást és nyíltan mesélt életének kínos epizódjairól. Ő is egyike azon százezreknek, akik életük bizonyos szakaszaiban kénytelenek voltak megismerni a vizelettartási gondokat. Történetében nincs semmi rendkívüli, rengeteg sorstársa él Magyarországon. Azért érdemes mégis elolvasni, mert ő nem hagyja magát: mindent megtesz azért, hogy legyűrje a kellemetlen problémát, és mindennek ellenére teljes életet tudjon élni.

Egy szégyenlős kislány, egy boldog kismama

"Roppantul szégyellős kislány voltam. Nem csoda, hogy amikor egyszer az oviban véletlenül bepisiltem a nagy játszás közben, a legszívesebben a föld alá süllyedtem volna. Akkor fogadtam meg szent esküvéssel: ilyesmi velem soha többet nem fordulhat elő! És nem is fordult, legalábbis huszonvalahány évig, amíg meg nem szültem a kislányomat. Jól fejlett, egészséges baba volt, gyönyörű csigás hajjal, hosszú körmökkel, kunkori szempillákkal, és - aminek később komoly következményei lettek -, több mint négykilós születési súllyal. Valószínűleg a dundi kis teste nyomta meg annyira a hasamat, illetve nyújtotta meg, lazította ki a medencefenéki izmaimat, hogy a szülés után egyre többször fordult elő baleset: nem értem ki időben a vécére.



Az inger jelentkezésekor már akárhogyan futottam, hol jobban, hol kevésbé eláztattam a bugyimat. És újra éreztem azt a mélységes szégyent, amit óvodás koromban. Egy darabig mindenki előtt rejtegettem a problémámat, úgyse látta senki, hány bugyim kerül naponta a mosásba. Közben pedig reménykedtem, hogy elmúlik" - számolt be a problémájáról, amelyet a szakemberek "késztetéses inkontinencia" néven tartanak számon. Ez, valamint a hasűri nyomás megemelkedésekor, vagyis fizikai erőkifejtés, nevetés, köhögés, ugrálás, tüsszentés alkalmával jelentkező stressz-inkontinencia (vizeletcsepegés) igen gyakori a felnőtt, egy-két szülésen már túl lévő nők között.

A záróizmok edzhetők!

"Nem múlt el - folytatta a beszámolóját. - Végül nem bírtam tovább, elpanaszoltam a helyzetemet a kislányom védőnőjének, akivel a szoptatós melltartókon és pelenkakiütéseken túl is sok minden másról lehetett beszélgetni. Nekem is tudott tanáccsal szolgálni: gyógytornászhoz küldött, aki megtanított a gátizom-torna néhány hasznos gyakorlatára.

Ettől kezdve úton-útfélen lelkesen gyakoroltam a gátizom-tornát, elvégre, amíg sorba álltam a szupermarket pénztárában, vagy a lányomat őriztem a játszótéren, senki nem látta, hogy nagy titokban a medencealapi izmaimat edzem. Kitartásomnak viszonylag rövid időn belül meglett a gyümölcse, többé nem kellett hanyatt-homlok rohannom a mosdóba, ha úgy éreztem, megtelt a hólyagom. Annyi problémám maradt csak, hogy továbbra is elég gyakran kellett felkeresnem a mellékhelyiséget, így a fejemben GPS-szerű térkép rajzolódott ki a város nyilvános vécéiről. Próbáltam kevesebbet inni, de ez sem segített, ráadásul még folyton szomjas is voltam. Beláttam, nincs mit tenni, az én szervezetem így működik, és kész.

Ezt a tényt kizárólag a férjemmel nem sikerült elfogadtatnom, aki, ha egy-egy hosszabb autós úton többször meg kellett állnunk, epés megjegyzéseket tett "törpe vízmű" voltomra. Ezzel a szokásával kérésemre később felhagyott, helyette mártír arccal sóhajtozott, ha miattam újabb autóspihenővel ismerkedtünk meg. Ekkortájt még nem sejtettem, hogy a helyzet csak romlani fog."

A helyzet sokak számára lehet ismerős, bizony, az efféle problémák iránt vajmi kevés megértést tapasztalhatnak az érintettek még a családjukban is, nem is beszélve a tágabb környezetről. Elbeszélőnknek nagyon igaza van abban is, hogy a testi edzés, vagyis a záróizmok erősítése mellett a legjobb, ha lelkileg is "edződik", például hozzá hasonlóan felvértezi magát egy nagy adag bölcs humorral. Erre a továbbiakban is nagy szükség lehet, hiszen nemcsak a terhesség, hanem a menopauza ideje is tartogathat kellemetlenségeket.

A változás kora

"Elérkezett ugyanis az ötvenedik születésnapom, és ezzel szinte egy időben beléptem a változás korába. Egy szavam nem lehet, nem kínoznak hőhullámok, nem lett száraz a bőröm, csak hírből ismerem a hangulatingadozásokat. Sajnálatos módon viszont újra jelentkezett régi, meghitt ellenségem, az inkontinencia. Fokozott lendülettel vetettem bele magam a gátizom-tornáztatásba, de ez most kevésnek bizonyult. Felkerestem a nőgyógyászomat, aki azzal biztatott, hogy amint kialakul a szervezetemben az új hormonális egyensúly, ezek a panaszaim is elmúlnak. Addig pedig azt javasolta, használjak inkontinenciabetétet. Az ötlet jól hangzott, csak nem tudtam, mi lenne az igazán nekem való. Kértem hát az Interneten egy különböző méretű betétekből összeállított próbacsomagot, és ez alapján sikerült rátalálnom a számomra ideális méretre. Azóta nem félek sem a hosszú autóúttól, sem az öt felvonásos színházi előadásoktól. Nem gyötör a szégyen, és újra teljes életet élhetek."

Hősünk nincs egyedül a problémájával ebben az életszakaszban sem, hiszen a menopauza idején fellépő hormonális változások, a csökkent ösztrogénszint gyakran jár együtt a záróizmok tónusának megváltozásával, vizelettartási gondokkal. A legszerencsésebb, ha folytatja a gátizom-tornát, de emellett gondoskodik a biztonságáról is ez idő alatt az esetleges balesetek elkerülésére. Kár lenne minden napért, amit e kellemetlenségtől való szorongás ront meg, amikor megfelelő, diszkrét segédeszközökkel könnyedén kivédhetők ezek a kényelmetlenségek.

Keressük az Év magánrendelőjét!

Ossza megmásokkal is személyes
tapasztalait!

Szavazatával wellness hétvégét nyerhet!

Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

31285

Orvos válaszol
Aktuális
Csicseriborsó-levesCsicseriborsó

Csicseriborsó-levesKülönleges finomság, melyet az egész család szívesen fogyaszt

Aranyér és a sportSport

Aranyér és a sportMozogjon a keringéséért!

Van megoldás?Striák

Van megoldás? Mik azok a striák, és mit lehet tenni ellenük?

Természetes bőrápolókBőrápolás

Természetes bőrápolókA 8 legnépszerűbb szépítő növény

A zsíros korpaKorpásodás

A zsíros korpaEgy alattomos fertőzés eredménye

TSH-szintPajzsmirigy

TSH-szintMekkora az ideális érték?

A fogamzásgátló elhagyásának következményeiFogamzásgátló

A fogamzásgátló elhagyásának következményeiOlykor felborul a ciklus és rendszertelenül jelentkezik a vérzés

Kiemelt téma cikkei

Inkontinencia teszt

Elcseppen-e a vizelete az alábbi helyzetekben: köhögéskor, tüsszentéskor, nevetéskor, járás közben, lépcsőn lefelé, lefelé menéskor, ugráskor, tornázáskor, szökdécseléskor, állás közben?