Férfiak és nők: az inkontinencia mindenkit fenyeget

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Egyetlen csepp vizelet a fehérneműbe már inkontinencia? Mi romlik el, amikor inkontinenciára leszünk figyelmesek?

Pontos meghatározás

Az inkontinencia vizelet- és székletvisszatartási képtelenséget jelent. A Nemzetközi Kontinencia Társaság 1976-os meghatározása óta akaratlan széklet- és vizeletvesztést jelent. A vizeletvesztést a széklet-inkontinenciától eltérő szervek, a vizeleti szervek működésének zavara okozza, ezért külön is szokták kezelni. A köznyelv hólyaggyengeségnek is hívja.

Noha az éjszakai ágybavizelés (enuresis) is akaratlan vizeletvesztéssel jár, és nem csak a szobatisztaság előtt álló gyerekeket érintheti, mégsem tartozik az inkontinenciák közé. A döntő különbség, hogy az enuresisnél nincs kóros szervi elváltozás. A szervi eltérések, ha vannak is - mondjuk, az átlagosnál gyengébb hólyag-záróizom -, nem tekinthetők abnormális mértékű eltérésnek, és főként pszichés vagy tanulással összefüggésben lévő állapotok miatt áll fönn. Az érintettben nem tudatosul, hogy mikor kell akaratlagosan irányítani a hólyag ürítését, azaz visszatartani az ürítést. Leggyakoribb oka, hogy a hólyag telítődését nem veszi észre az érintett, mondjuk azért, mert alszik és nem ébred föl rá.

Inkontinenciánál a vizeleti szervek, illetve az ezekkel kapcsolatban álló nemi szervek kóros elváltozása, vagy a működésük szabályozásához szükséges idegrendszer sérülése vagy betegsége az ok, tehát mindenképp kóros szervi eltérésről van szó. Ettől függetlenül, különösen gyermekeknél, nem mindig könnyű megkülönböztetni a tünetek eredetét.

Inkontinenciáról beszélünk tehát minden akarat ellenére történő vizeletvesztés esetén, függetlenül attól, hogy jelentéktelen vagy zavaró mennyiség távozásáról van szó. Az ún. inkontinenciás esemény megléte mindenképpen arra figyelmeztet, hogy az illetőnek van hajlama későbbi zavaró mértékű inkontinencia kialakulására. Az inkontinencia súlyossági fokának meghatározásában döntő szempont a 4-6 óra alatt akaratlanul távozó vizelet mennyisége.
Súlyossági fokozat 4-6 óra alatt akaratlanul távozott vizelet mennyisége Egyszerre távozó vizeletmennyiség Életmód, egyéb tünetek, betegségek
Enyhe 140 ml alatt 50 ml alatt Nem rendszeres, sokszor csak vizeletcsepegés, a páciens aktív életet él
Középsúlyos 140-300 ml 100 ml alatt Nedvszívó védőeszközzel aktív életet élhetnek, mozgásképes páciensek
Súlyos 300 ml felett 100 ml fölött Általában ágyhoz kötöttséggel jár, más súlyos betegség jelenléte

Vizeleti szerveink

A szervezet számára feleslegessé vált víztől és a benne oldott formában jelenlévő anyagoktól vizelet formájában szabadulunk meg. Víz nem csak folyadék formájában kerül szervezetünkbe, víz keletkezik a megemésztett, elégetett tápanyagok feldolgozásakor is. Ami bekerül, annak távoznia is kell tudni. A víz - többek között - kiváló oldószere a sóknak és az anyagcseretermékként létrejövő, mérgezővé váló szerves anyagoknak.

A vizelet összetétele a vizeletkiválasztó szervünk, a vese működése nyomán mindig változik annak érdekében, hogy cserében szervezetünk belső környezete - homeosztázisa, ezen belül a vér és a szövet közötti folyadék összetétele, koncentrációja - változatlan maradhasson. Ha például túl sok só és anyagcseretermék gyűlt össze a vérünkben, akkor a vizelet sótartalma (koncentrációja) nagyobb lesz, mint a vérplazmáé. A veséből kijutó vizelet a kettő, mintegy 30 cm hosszú és 5 mm átmérőjű húgyvezetéken (urether), a vizeletet telítődéséig tárolni képes hólyagon (vesica urinaria), majd a húgycsövön keresztül jut a külvilágba.

A húgyhólyag és a húgycső

Férfiaknál a húgyvezeték a végbél két oldalán fut le, a hólyag magasságába érve az ondóvezetéket keresztezve hátulról, jobb- és baloldalról fúródik a húgyhólyagba. A nőknél is ebből az irányból érkezik, előtte azonban a petevezető és a méhszalag alatt fut, majd a hüvely oldalsó és elülső boltozata mentén halad, és hátulról, oldalról, ferdén szájadzik be a húgyhólyagba. A ferde helyzetű nyílás miatt szelepszerűen záródik, ezért a vizelet sem folyik vissza, ha a hólyag teljesen megtelt. A nyílást egy billentyűszerű nyálkahártyaredő is erősíti, így még telt állapotban is bele lehet "tuszkolni" néhány további cseppet.



A férfi urogenitális szerve

Az üres húgyhólyag citromhoz hasonló formájú, tömör tapintású szerv. A medence elülső, alsó részén, a szeméremcsont mögött helyezkedik el. Nőknél a felülről ráfekvő méh kissé ellapítja. Hihetetlenül rugalmas, tágulékony falú, összesen 300-350 ml vizeletet is képes befogadni a belső nyomás emelkedése nélkül. Napi másfél liter vizelet képződése mellett naponta mintegy ötször telítődik és ürül. Ürüléskor a hólyagfal külső részét alkotó hólyagizomzat (musculus detrusor vexicae) simaizomrostjai összehúzódnak, és kinyomják a hólyagból a folyadékot. Alkalmanként 150-500 ml folyadék távozik.

A két húgyvezeték és a hólyag alján eredő húgycső által határolt háromszög területén sima és kevésbé tágulékony, és főként e terület segítségével rögzített szerv. Férfiaknál erősen hozzánő a prosztata kötőszövetes tokjához, nőknél, inkább csak ráfekszik az alatta fekvő elülső hüvelyfalra. A húgycső kilépése előtti területet egy izom rögzíti a szeméremcsonthoz. Ezért okozhat problémát a hólyag működésében, ha a szüléseket követően kitágult hüvely fala már nem tud megfelelő támaszt biztosítani a hólyagnak.

A nők és férfiak húgycsöve (urethra) különböző mértékben nőtt össze a nemi szervekkel. Nőknél hosszában a hüvely elülső fala előtt, alsó kétharmadában a hüvellyel egészen szorosan összenőve érkezik a kisajkak között a hüvelybemenet fölötti nyíláshoz. Közben a hüvellyel együtt áthatol a medencefenék izmos lemezén (diaphragma urogenitale). A húgycsőnek van egy simaizomrostokból álló, valamint egy akaratlagosan irányítható, harántcsíkolt záróizma (musculus sphincter urethrae), mely a simaizom-gyűrűnél kicsit lejjebb, a már említett diaphragma magasságában helyezkedik el.



A női hólyag

A férfiak húgycsöve hosszabb (20 cm), oldalról S-alakú, egyben a nemi mirigyek kivezető csöve. Indulása után enyhe orsó alakú tágulatot képezve áthalad a prosztatán, és befogadja a prosztata-mirigyek kivezető-csöveit. Utána töri át a diaphragma urogenitale-t, ahol a harántcsíkolt záróizom-gyűrű található, majd a hímvessző barlangos testébe lép. A diaphragma alatt van a Cowper-mirigyek kivezető csöveinek torkolata, termékük semlegesíti a vizeletmaradékot, mielőtt az ondó kilövell. A húgycső aztán egy előre, fölfelé kanyarral a hímvessző gyökeréhez jut, a barlangos testben halad kb. 14 cm-t, majd egy öblös tágulat után a makkon a külvilágba nyílik.

A vizeletürítés mechanizmusa és szabályozása

A folyadék távozását a húgycső körüli záróizom akadályozza, ezért a hólyag nem ürül folyamatosan. Fokozatos megtöltődésével izmai elernyednek, különleges szöveti felépítésének köszönhetően fala nyúlik, a hólyag tágul, amit a hólyagfalban lévő receptorok jeleznek a központi idegrendszernek, azon belül gerincvelő keresztcsonti részének. Vizelési inger akkor jelentkezik, amikor a hólyagban lévő vizeletmennyiség kezdi elérni a nyomásváltozás nélküli befogadóképesség határát. Az első ingerek 80 ml-es telítettségnél érezhetők, de ekkor még sokáig továbbtelítődik a hólyag. Táguló szerv lévén nem rögzül mereven. A telített hólyag fölfelé domborodik, a hasüreg irányába. Ha a hólyag telt állapotában a szeméremcsont fölött megnyomjuk a hasfalat, még kifejezettebben érezzük a sürgető vizelési ingert.

A húgyhólyag vizelettartását és reflexes ürítését szabályzó paraszimpatikus központ a gerincvelő kereszttáji részében van. A reflexív működése nyomán a hólyagfali detrusor izom a nervus pelvinus nevű idegen keresztül összehúzódásra kap parancsot. A reflex már csecsemőkorban is működik, hiszen a még nem szobatiszta kisgyerek is csak bizonyos időnként pisil, majd lassan megtanulja ennek akaratlagos irányítását.

A vizeletürítésnek agytörzsi központjai is vannak. A szabályzás a tanulással agykérgi ellenőrzés alá kerül. A feszülés bizonyos fokánál az agy jelzést kap, hogy ideje üríteni a "tartályt". A hólyag azonban mindaddig nem ürülhet, amíg a húgyhólyag záróizmát az ember akaratlagosan zárva tartja. Felnőttkorban a húgyhólyag falának izomrostjai (m. detrusor) is csak az idegrendszer által közvetített, tudatosan adott parancsra húzódnak össze, és présel ki magából a hólyag vizeletet. Kivéve, ha ezt az utasítást a nagyon megtelt hólyag miatt egy másik idegen (nervus pudendus) érkező gátlás felülírja.

Vizeletürítéskor a hólyag izomzatának munkáját a hasfali izmok összehúzódása is segíti. Az egészséges, erős gátizomzat is fontos az egészséges vizeletürítéshez és tartáshoz. Ez tartja a húgyutak szerveit, és zárva is tartja a húgyhólyagot. Ha ezek az izmok veszítenek erejükből és rugalmasságukból, vizeletszivárgás lép fel. A gátizmok meggyengülésének különféle okairól később az inkontinencia okainál olvashat részletesebben.

inkontinencia
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32181

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Kiemelt téma cikkei

Inkontinencia teszt

Elcseppen-e a vizelete az alábbi helyzetekben: köhögéskor, tüsszentéskor, nevetéskor, járás közben, lépcsőn lefelé, lefelé menéskor, ugráskor, tornázáskor, szökdécseléskor, állás közben?