Milliókat fenyeget Sztálin betegsége

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A világon az egyik leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, amely hazánkban is két és fél millió embert érint. Az ebből következő stroke már az ókori görögöknél is előfordult, de szélütést kapott Sztálin, Voltaire és Fellini is.

A szív-és érrendszeri megbetegedések egyik legfontosabb kockázati tényezője a magasvérnyomás-betegség, (hipertónia) amely hazánkban több mint két és fél millió embert érint. A "néma gyilkos" kezdetben nem okoz panaszt, így az emberek nem is tudnak róla, orvoshoz sem fordulnak. Pedig a szívizomzat elégtelen vérellátása következtében kialakuló szívbetegségek hátterében 58 százalékos arányban, a szélütéses (stroke) esetek kórelőzményében pedig 72 százalékban igazolható a vérnyomás-betegség.

A magas vérnyomást a lehető leggyorsabban kezelni kell, mivel a vérnyomás optimalizálásával a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás 21 százalékkal csökkenthető. A mielőbbi vérnyomáskontroll 45 százalékkal csökkenti a stroke, 24 százalékkal a szívinfarktus okozta halálozást, és 34 százalékkal a szívelégtelenség miatti kórházi kezelések kockázatát.

Így is lehet!

A magas vérnyomás ellen életmódváltással tehetünk a legtöbbet.Íme 5 tipp, amellyel természetes módon csökkenthető a vérnyomás.

Magas vérnyomás esetén emelkedik a vérnyomás az artériákban, a szívnek emiatt több munkájába kerül a vér keringetése az erekben. A normál vérnyomás nyugalmi állapotban 100-140 Hgmm szisztolés (felső érték) és 60-90 Hgmm diasztolés (alsó érték) tartományon belül van. Hipertónia betegségről akkor beszélhetünk, ha az orvosi rendelőben, nyugalmi állapotban, három különböző alkalommal, legalább egyhetes időközzel mért vérnyomás értékének átlaga eléri, vagy meghaladja a 140 Hgmm szisztolés, vagy 90 Hgmm diasztolés értéket. Minél alacsonyabb a vérnyomás, annál kisebb a veszélye a szív- és érrendszeri szövődmények későbbi kialakulásának.

A leggyakoribb halálok

Az iparilag fejlett országokban az iszkémiás szívbetegségek vezetik évtizedek óta a halálozási statisztikákat, ezért megelőzésük, felismerésük és kezelésük kulcsfontosságú. Jelenleg minden negyedik haláleset iszkémiás szívbetegség miatt következik be. A WHO előrejelzése szerint 2020-ra már nem csak a jóléti társadalmakban, hanem a harmadik világ országaiban is - tehát az egész világon - vezető halálok lesz.

Iszkémiáról akkor beszélünk, ha a szívizomzathoz nem jut elég oxigén, így annak keringése elégtelenné válik. A tartósan fennálló súlyos iszkémia következtében szívizomelhalás, átmeneti oxigénzavar esetén szívizom-iszkémia jön létre. A szívizom-iszkémia tünete lehet angina pectoris, ingerület képzési és/vagy ingerületvezetési zavar vagy heveny szívelégtelenség.

Gyakori vérnyomásellenőrzéssel  a beteg is sokat tehet egészségéértl

Gyakori vérnyomásellenőrzéssel a beteg is sokat tehet egészségéért



Az angina pectoris a szívizom elégtelen oxigénellátása miatt átmenetileg fellépő mellkasi fájdalom, vagy mellkasi nyomásérzés, amely nem tart tovább néhány percnél, és nyugalomban megszűnik. A stabil angina pectoris az iszkémiás szívbetegségek leggyakrabban előforduló megjelenési formája. A betegség inkább a férfiakat érinti, gyakorisága az életkorral nő. 45-54 év között nők esetében egy százalék, míg férfiak esetében 2-5 százalék a gyakorisága. 65-74 év között azonban már jóval magasabb az előfordulása, nőknél 10-15 százalék, férfiaknál pedig 10-20 százalék között mozog.

Lenin, Sztálin, Churchill is áldozata volt

A szélütést az ókori görögök váratlanul fellépő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették, Hippokratész "plesso" névvel jellemezte, ami annyit tesz: villámcsapás által sújtva. A betegség mai elnevezése a 16. századból való, amikor Isten csapásaként jellemezték. Napjainkban az agyi érkatasztrófákat jelenti, tehát valamennyi, az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavart. A szélütés nem csak az egyik leggyakoribb halálok, de a leggyakrabban rokkantságot okozó megbetegedés is. A történelem során olyan áldozatai voltak, mint II. Ramszesz fáraó, Händel, Lenin, Sztálin, Goya, Dickens, Pasteur, Churchill, Berlioz, Voltaire és Fellini.

Az iszkémiás stroke kiváltó oka az érelmeszesedés, aminek következtében vérrögök az agyi erekben elzáródást okoznak, oxigén nélkül hagyva az agy egyes részeit. Az agyi erek elzáródásának következménye agyi infarktus és az agyszövet elhalása.

Iszkémiás stroke esetén kritikus pont a mielőbbi orvosi ellátás, hiszen az idegsejtek károsodása, esetleges elhalása bénulást, a látás- vagy beszédkészség elvesztését eredményezheti. A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd- vagy látászavart, végtagzsibbadást, ami néhány perc elteltével megszűnik. Ez az átmeneti keringészavar a szélütés "előszobája". Ha ezekkel a panaszokkal a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, megfelelő beavatkozással a stroke megelőzhető lenne. A heveny stroke-beteget tehát azonnal kórházba kell szállítani, mert a nemzetközi vizsgálatok szerint az első tünetektől számítva mindössze négy és fél óra áll rendelkezésre a vérrög feloldására.

Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

31924

Orvos válaszol
Aktuális
Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikumok

Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikus baktériumok nélkül nincs egészséges ember

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?