Lezárták a Kútvölgyi intenzív osztályát - mit kell tudni a szuperbaktériumokról?

Az Index értesülései szerint egy időre le kellett zárni a Kútvölgyi Klinikai Tömbben működő intenzív osztályt, mert egy multirezisztens kórokozó jelenlétét észlelték, ezért a betegbiztonság érdekében a Semmelweis Egyetem a helyiségek teljes fertőtlenítését rendelte el.

A multirezisztens kórokozók ellenállóak a legtöbb antibiotikummal szemben, ezért az általuk okozott fertőzés nehezen gyógyítható, emiatt évente több tízezren halnak meg a gondos ápolás ellenére is. Tehetünk egyáltalán ellenük valamit? Tényleg ilyen okosak ezek a baktériumok? Röviden igen: amilyen kicsi, olyan furfangos, rendkívül alkalmazkodó és tanulékony élőlény a baktérium. Vannak olyan mikroorganizmusok is, amelyek még arra is képesek, hogy egymástól tanulva "ellessék" más kórokozók védekezési stratégiáit, így rövid idő alatt sok antibiotikummal szemben is ellenállók lehetnek.

Veszélyes például az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) és az ESBL (széles spektrumú béta-laktamáz) termelő bélbaktérium, illetve a C-diff (Clostridium difficile) fertőzés. Az emberek majdnem 20 százaléka (általában az orrjárataiban) hordozza a Staphylococcus aureust. Ez a baktérium néha ártalmatlan betegségeket okoz, ám felelős olyan végzetes kórokért is, mint például a tüdőgyulladás és a vérmérgezés.Becslések szerint az Európai Unióban a multirezisztens kórokozók több mint kétmillió kórházi fertőzést okoznak, konkrétan az MRSA Európában évente 25 ezer ember haláláért felelős - írták holland kutatók a PLoS Medicine folyóiratban megjelent cikkükben. Az Egyesült Államokban pedig (az amerikai Járványfelügyeleti Központ adatai szerint) 2005-ben 94 ezer MRSA-fertőzés történt, és ebből 19 ezer végződött halállal. A multirezisztens, tehát sok antibiotikumfajtának ellenálló baktériumok (őket nevezzük tehát szuperbaktériumnak) egyre nagyobb kihívást jelentenek az emberiségnek, az ENSZ egészségügyi szervezete úgy fogalmaz, hogy elterjedésükkel nemzetközi közegészségügyi veszély alakulhat ki.

Megállíthatóak? A kórházi fertőzések megelőzésével, illetve visszaszorításával lehetne leginkább korlátozni a rezisztens törzsek terjedését. Az új generációk felbukkanását az antibiotikumok körültekintő és helyes alkalmazásával lehetne mérsékelni. Ezen kívül a kórházakban dolgozók számára kötelező (ám sokszor el nem végzett) alapos kézmosás csökkenthetné a baktériumok mozgásterét. Nézze meg korábbi videónkat is a témában!

Az antibiotikumok körültekintő alkalmazása alatt azt értjük, hogy orvosi rendelkezés nélkül ne szedjünk be antibiotikumot, a számunkra előírt kúrát pedig ne fejezzük be idő előtt. Ugyanis a nem megfelelően választott és beszedett antibiotikumok nem ölik meg a baktériumokat, és mivel túlélik a támadást, legközelebb az eredetileg adott szerre érzéketlenek (rezisztensek) lesznek. Ugyanez történik, hogy ha valaki jól megválasztott antibiotikumot szed be, ám túl kicsi dózisban. Ugyanígy baj, ha hamar abbahagyja a kúrát, tehát még azelőtt, hogy a kórokozók kipusztultak volna. A megfogyatkozott, ám túlélő baktériumcsapat ugyanis újra szaporodásnak indul, ám ekkor már rezisztens az eredeti hatóanyagra. Ha ez többször megtörténik, akkor mi magunk nevelgetjük szervezetünkben ezeket a szupererős, számos antibiotikum-csoporttal szemben ellenálló kórokozókat.

Ez is érdekelheti

koronavírus

Egy újonnan megjelent koronavírus lett mostanra a legerősebb

kórházi fertőzések

Nem tudják megállítani a kórházi fertőzéseket

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

A multirezisztens baktériumok megállítása érdekében az is fontos lenne, hogy súlyos betegeknél időben elkezdjék terápiát, illetve ne váljon általánossá a széles spektrumú antibiotikumok használata. A tenyésztéssel kimutatott baktériumokra célzottan lehet "lőni", ezzel valóban a lehető leggyorsabban meg lehet szüntetni a fertőzést anélkül, hogy a szervezetet feleslegesen megterhelnénk.