Hírlevelek
Regisztráció
Egészségváros

Fókuszban

Clostridium difficile: a halálos kórházi fertőzés

Clostridium difficile: a halálos kórházi fertőzés

Ha túl sok az antibiotikum

2014.02.23.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

 HáziPatika.com

A bélfertőzést okozó baktérium a kórházi antibiotikumkúrát követően támad, a gyógyszer ugyanis felborítja a bélrendszer normális baktériumflóráját. A fertőzés nem csak a kórházi tartózkodást hosszabbíthatja meg, súlyos tüneteket, de akár halált is okozhat.

A Clostridium difficile baktérium több antibiotikummal szemben is ellenálló, hasmenést okoz, amelyet olykor életveszélyes vastagbélgyulladás kísérhet. Jelenleg van olyan antibiotikum, amivel kezelhető, ám gyakori a visszaesés, és az esetek egy része a kezelések ellenére is halállal végződik.

A fertőzés elharapódzását leginkább az antibiotikumok túlzott használatával magyarázzák. A legtöbb beteg ugyanis egy antibiotikum-kúra után, nem belső eredetű kórokozóval, hanem a kórházi környezetben, "külső forrásból" szerzett baktériumnak köszönhetően fertőződik meg. A lappangási idő pontosan nem ismert, de a tapasztalatok szerint a kúra első hetében alakulnak ki leggyakrabban a tünetek. A hasmenés mellett gyakori tünet a láz is, amely általában alacsony, de meghaladhatja a 40 fokot is. Súlyos esetekben pedig a dehidratáció, a hashártyagyulladás, a bélperforáció, a vérmérgezés jelentkezik, végül pedig a halál.

A boncteremben kiderül

Prinz Gyula, a Szakmai Kollégium Infektológiai Tagozatának elnöke találkozott olyan esetekkel is, amikor a fertőzött beteggel 24-36 óra alatt végzett a baktérium. Ahogy arra is volt már példa, hogy csak a boncteremben derült ki a halálos kórokozó jelenléte.

 Óvintézkedések a kórházi fertőzés ellen (Fotó: Europress) 
 

Óvintézkedések a kórházi fertőzés ellen (Fotó: Europress)

 

Az egészségügyi ellátással összefüggő kórházi fertőzések itthoni előfordulási gyakoriságáról sokáig nem voltak pontos adatok. Ám egy uniós támogatással megvalósult informatikai fejlesztés lehetővé tette, hogy a fekvőbeteg-ellátás területén működő felügyeleti rendszer kiegészüljön a Clostridium difficile okozta fertőzések adataival is, továbbá kialakították a kórházi antibiotikum-felhasználás információs rendszerét is. Ez azért is nagy segítség, mert a fertőzés észlelésével például azonnal abba kell hagyni a kiváltó antibiotikum használatát.

Kanadában figyeltek fel rá

Az Országos Epidemiológiai Központ szerint az akár halálhoz is vezető fertőzések egyre gyakrabban fordulhatnak elő, itthon is. Aggasztó, hogy nem csak az esetszám, hanem a járványok gyakorisága is megugrott az elmúlt években. A tapasztalatok szerint a betegek között több a nő - 60 százalék -, illetve a 65 éves vagy idősebb ember, de a fiatalokat is érint. Egy, a kórházban fekvő, hasmenéses betegek körében végzett felmérés szerint a baktériummal fertőzött érintettek legnagyobb arányban sebészeti, belgyógyászati, illetve hematológiai osztályokon feküdtek.

A fertőzések súlyosságára Kanadában figyeltek fel először: Quebec-ben egy egyetemi kórházban 1991 és 2003 között a fertőzések gyakorisága négyszeresre emelkedett. Mindezt pedig az antibiotikumok széles körű alkalmazása váltotta ki - az ezen szerekre rezisztens C.difficile törzs okozhatta a 2000-es évek elejétől, főleg kórházakban terjedő járványokat Kanadában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, majd több nyugat-európai országban - súlyos megbetegedéseket, és halálozásokat okozva.


A kórházon kívüli C.difficile okozta fertőzésekről nincsenek pontos adatok. Különböző európai országokban végzett felmérések szerint körülbelül ez az összes fertőzések 10-28 százalékát teheti ki.

Napi fertőtlenítés

Egy korábbi beszámoló szerint a Mayo Klinika kutatói megtalálták a módszert, amellyel a megbetegedések gyakoriságát a töredékére tudták csökkenteni. A sikeres eljárás annyiból abból állt, hogy minden olyan felületet, amelyet a beteg és/vagy az egészségügyi személyzet gyakran érintett, naponta lemosták egy olyan fertőtlenítőszerrel, amely elpusztítja a szóban forgó baktérium spóráit.

A kísérletben részt vevők azt a célt tűzték ki, hogy két olyan osztályon, ahol a leggyakoribb volt a fertőzés, 30 százalékkal csökkentik a betegség gyakoriságát, illetve egy adott osztályon legalább 20 nap teljen el két fertőzés között. Eredményeik magukért beszélnek: a vizsgálat végére az egyik osztályon 137 napig nem fordult elő egyetlen fertőzés sem.

A kutyák kiszagolják

Szintén érdekes eredményekről számolt be a British Medical Journal internetes kiadása, miszerint a kutyák kifinomult szaglását megfelelő idomítással hatékonyan ki lehet használni a gyakori és veszélyes fertőzés kimutatására.

Az ismertetett kísérlet során egy kétéves beagle kutyát idomítottak be - jutalmazáson alapuló stratégiával - a fertőzés kiszagolására. A tesztelésnél aztán kiderült, hogy a fertőzés kimutatása nem is olyan nehéz a kutya számára: az eb a székletmintákban és magukon a betegeken kiszagolta a baktériumot. Miután megtanították arra, hogy leüljön vagy lefeküdjön, valahányszor megérzi az árulkodó szagot, felmérték a "diagnosztizálás" pontosságát is: a kutya 83 százalékos pontossággal kiszagolta a fertőzést. A kutatók szerint ezt a lehetőséget is ki lehetne használni a fertőzés első jeleinek a kimutatására, és még csírájában el lehetne fojtani a járványokat.

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

17018Kérdezzen Ön is!

Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

Szponzorált hirdetések