Anyatej a rizsföldekről

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  Népszabadság

Egy amerikai biotechnológiai cég a közelmúltban engedélyt kapott az USA mezőgazdasági minisztériumától arra, hogy több mint 100 hektáros területen olyan genetikailag módosított rizst termesszen, amely hordozza az anyatej néhány fontos összetevőjét.
A csecsemők egészségének - ez régóta és sokszorosan bizonyított tudományos tény - az anyatejes táplálás, a szoptatás a záloga. A Ventria Bioscience nevű cég géntechnológusai a rizsnövény genetikai anyagát olyan humán génekkel egészítették ki, amelyek három, együtt csak az anyatejben és az emberi nyálban megtalálható fehérje termelésére késztetik a növényt.
Az új rizsfajtákban megtalálható fehérjék közül kettő, a lactoferrin és a lysozym a csecsemők számára rendkívül fontos, hiszen védik a fiatal szervezetet a vírusok, baktériumok vagy gombák okozta fertőzésektől, ismert és alkalmazott hasmenés elleni hatóanyagok. A gyártók eddig a lysozymet tojásfehérjéből vagy élesztőből, a lactoferrint tehéntejből vonták ki. A harmadik, most rizsben is megtermeszthető fehérje, az albumin a vérplazma egyik öszszetevője, amelyet infúziókban koraszülötteknek, és egyéb, a normál vértérfogat előállítását célzó kezeléseknél használnak. Az állati termékekből nyert enzimek legnagyobb hátránya drágaságuk mellett az, hogy esetenként súlyos allergiás reakciót váltanak ki. A növényi úton, a genetikailag módosított rizsszemekben előállított fehérjék jobban megfelelnek az emberi szervezet számára, előállításuk lényegesen olcsóbb, és akár nagy mennyiségben is megoldható. Ha a kísérleti vetés az idén szárba szökken, valószínűleg olyan rizsszemeket takaríthatnak be, amelyekből ez a három fehérje kémiai úton kinyerhető. A genetikailag módosított rizsből kivont enzimeket gyógyszerként felhasználva vagy tápszerekhez, esetleg más élelmiszerekhez adagolva megelőzhetők, illetve kezelhetők lehetnek a súlyos hasmenéses betegségek és a nyomukban fellépő kiszáradás és vérszegénység, amelynek - a WHO adatai szerint - a fejlődő világban évente több mint kétmillió gyermek esik áldozatul.
A pharmingnak - vagyis a genetikailag módosított növényfajták gyógyszerhatóanyagok előállítására történő termesztésének - számos ellenzője is van. Legfőbb érvük szerint gyakorlatilag nem lehet megakadályozni, hogy a génmódosított gabona kereszteződjön étkezési célra szánt társával, és az ellenőrizetlen élelmiszer a gyógyszergyárak helyett az asztalunkra jusson.
A rizs esetében ez a veszély azonban kisebb, mivel önbeporzó növényről van szó. A kutatók a vetés helyszínének megválasztásánál is a biztonságra törekedtek. Az ültetvényeket Kansasben engedélyezték, ahol egyébként sehol sem termelnek rizst, így a gyártó és a hatóságok szerint csaknem kizárható a keresztbeporzás valószínűsége.

Kapcsolódó cikkek

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag