A megszelídített fekete angyal - Európában már nem okoz járványt a kolera

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  InforMed

Honnan érkezett a Temze partjára az angoloknál először 1832. február 13-án észlelt fertőző betegség? Bölcsője Bengália déli részein, a Brahmaputra deltájában ringott. Pusztításait már az időszámítás előtt 400 évvel is feljegyezték.

A kórokozó szájon át, fertőzött étellel, itallal, illetve piszkos kézzel jut az emberi szervezetbe. Elsősorban a meleg és nedves területeken, a sűrűn lakott vidékeken okoz járványokat, ahol a megfelelő ivóvízellátás és szennyvíz-eltávolítás, illetve élelmiszerhigiénia hiánya elősegíti a hasmenést, szomjúságot, kiszáradást, hasi fájdalmakat okozó járvány elterjedését. A legveszélyeztetettebb a szegény lakosság, rossz életkörülményei és a higiénia hiánya miatt.

Jó ideig valószínűtlennek tűnt, hogy a járvány a gazdagabb és hűvösebb éghajlatú Európában is elterjedhet. Behurcolását mégsem sikerült megakadályozni. A kolera 1817-ben Indiából indult el pusztító útjára, első ázsiai hulláma 1820-ig Indiában, Ceylonban és Délkelet-Ázsiában hárommillió ember életét követelte. Titokzatos úton járta meg a tengert és a legelhagyatottabb homoksivatagokat, hogy hirtelen felüsse a fejét Alexandriában. Ahonnan már nem volt messze Európa. És a kontinens olyan páni rettegésben leste a járvány közeledését, mint korábban a pestisét.

Egy másik eredeztetés szerint a "fekete angyal"-nak is mondott kolera a 19. század húszas éveiben Indiából tört be Oroszország déli vidékeire, s kirobbantotta az 1817. évi nagy kolerajárványt.

Terjedésének csak időlegesen sikerült gátat állítani: Európát 1831 és 1866 között többször is sújtotta kolerajárvány. A hírességek közül a berlininek esett áldozatul Georg W.F. Hegel (1831), a későbbi járványok során ez a betegség okozta Giacomo Leopardi (1837), Adam Mickiewicz (1855) és Pjotr Iljics Csajkovszkij (1865) halálát is. Párizsban 1832. márciusában tört ki az Indiából érkezett kór, mely országossá szélesedve 55 ezer francia életét vette el. A század egyik nagy krónikása, Victor Hugo (1802-1885) leírja, hogyan tizedeli meg a kolera Párizst. A vele egyívású Alexandre Dumas (1802-1870) maga is megbetegszik az 1832-es kolerajárvány idején, és Itáliába megy gyógyulást keresni.

Magyarországra már 1831 nyarán betört és egy álló évig pusztított a járvány, noha Lenhossék Mihály Ignác országos főorvos javaslatára a Helytartótanács már 1830 végén elrendelte az első védelmi intézkedéseket, amelyek között határzár, valamint a keletről érkezők tíz napig tartó megfigyelése is szerepelt. Több mint félmillióan betegedtek meg, s a fertőzöttek negyven százaléka meghalt. A második, kisebb kiterjedésű kolerajárvány 1836-ban pusztított hazánkban. Az óvintézkedéseknek érvényt szerezni és a rendet fenntartani a kolerabiztos dolga volt. Kolerabiztosok működtek Kolozsvártól Krakkóig. Kevesen tudják, hogy fiatal ügyvédként Kossuth Lajos is ellátta e tisztet, amivel Sátoraljaújhely elöljárói bízták meg. Később, a 19. század második felében és a 20. században is csak szórványosan fordult elő fertőzés, de még így is néhány ezer megbetegedést okozott az első világháború idején, amikor a Balkánon dúló kolerajárvány kiterjedését sínylette meg a hazai lakosság.

A kór okozóját a meleg éghajlatú területekről hajókkal más földrészekre is elhurcolhatták: 1832-ben Észak-Amerika keleti partvidékén aratott a halál. Makó szülöttéről, a későbbi sajtókirály Pulitzer Józsefről tudjuk, hogy a nagy kolerajárvány idején hullaeltakarítóként dolgozott. A múlt század második felében az 1961-ben Indonéziából kiinduló járvány Ázsia után átterjedt Afrikára, 1990 óta pedig Dél-Amerikában is pusztít a kolera. Ám a megbetegedéseket most nem a "klasszikus" baktérium, hanem egyik variánsa okozza, amely az El-tor nevet viseli. A betegség tünetei azonosak, de a lefolyása enyhébb, sőt akár tünetmentes is lehet.

Hazánkban az első világháború óta nem észleltek kolerás megbetegedést, de alig több mint egy évtizede Magyarország közvetlen közelében is megjelent a kór, például Romániában vagy a volt Szovjetunió utódállamaiban, így Ukrajnában is.

1985-ben negyvenezren betegedtek meg kolerában szerte a világon, 1986-ban pedig még hat és félezerrel több megbetegedést regisztráltak. Ebből félszáz eset volt európai, közülük herminchét algíri eredetű, vagyis Afrikából Franciaországba behurcolt fertőzés. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint a fekete kontinensen él az összes megbetegedettek kétharmada, mintegy negyvenezer személy.

Húsz éve még 36 országban tartottak nyilván kolerásokat. Nálunk az Egészségügyi Minisztérium illetékese akkor ekképp nyilatkozott: "A kolera az elmúlt tíz évben megszelídített betegséggé vált, és az Európában élő népesség számára nem olyan veszély, mint például azokon a távoli földrészeken, ahol az egészségügyi ellátás és a gazdasági, szociális körülmények messze elmaradnak a mieinktől". A WHO arra figyelmeztet, hogy a kórokozó bárhová behurcolható, de a járvány kialakulása az adott terület higiénés helyzetétől függ.

Van ellene védőoltás, amely ötven-hatvan százalékos védettséget nyújt, de erre csak az oltást követő bő egy hét múlva lehet számítani. A kolerafertőzés ma már antibiotikumokkal jól gyógyítható. A kezelés kulcskérdése azonban a hányás és hasmenés miatti rendkívül nagy folyadékveszteség pótlása. Megfelelő infúziókkal, illetve cukrozott sóoldatok itatásával úrrá lehet lenni a sötét múltú betegségen.

Juhani Nagy János

Kapcsolódó cikkek

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag