A betegségnévtan furcsaságai

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Nem csupán a betegségeknek van történetük, hanem az elnevezéseiknek is, melyek nemegyszer emberi tragédiák vagy tudományosan túlhaladott elképzelések lenyomatai.
Az Amerikai Tüdőgyógyászok Szövetsége "életrajzi kutatásaink eredményeként" visszavonta a Friedrich Wegener német patológusnak 1989-ben, egy évvel halála előtt odaítélt rangos orvosi kitüntetést (Master Clinician Award) - dicsekedett el nemrégiben Eric Matteson amerikai reumatológus és honfitársa, Alexander Woywodt vesespecialista a British Medical Journal című szaklapban. Pedig Wegener nem pusztán egy volt a kórtan tiszteletre méltó művelői közül, hanem névadója is az általa 1936-ban részletesen leírt rendkívül ritka autoimmun betegségnek, a Wegener-granulomatózisnak (a felső légutak és a tüdő hajszálerei krónikus gyulladásának). A posztumusz megszégyenítésre okot adó kutatások szerint viszont a német orvos 1932-től tagja volt a náci pártnak, a második világháború idején pedig a lodzi koncentrációs tábor proszektúrájának vezető patológusaként ténykedett. A háború után azonban nem vonták felelősségre - Mattesonék szerint egyrészt azért, mert a hivatalos okmányokon elírták a nevét, másrészt mert a háborús bűnösök után kutató lengyel hatóságok elveszítették az aktáját. A két leleplező orvos mindezek ismeretében most indokoltnak látná a Wegener nevét viselő autoimmun betegség átkeresztelését, amit a terhelő adatokon túl azért is szorgalmaznak, mivel a leírójukról elnevezett tünetegyüttesek neve úgymond nem hordoz elég lényegi információt a betegségekről.
Ennek épp a fordítottja történt bő negyven éve a ma Down-szindrómaként ismert kórral. A szóban forgó fejlődési rendellenességet az azt elsőként ismertető brit elmeorvos, John Langdon Down ugyanis 1866-os, Az elmebetegek etnikai alapú osztályozása című tanulmányában mongoloid idiotizmusnak keresztelte el. Érthető, hiszen Down - aki az akkori genetikai ismeretek alapján nem tudhatta, hogy a betegséget az örökítőanyag rendellenes kromoszómaszáma okozza - a tüneteket egyfajta evolúciós visszaesésnek vélte, és mivel az ebben szenvedőknek a mongol rasszra jellemző lapos arcuk, mandula formájú, egymástól távol ülő szemük, kicsi, lapos orruk van, kézenfekvőnek találta az elnevezést. A 20. század derekán azonban ez a kifejezés már meglehetősen megalázóan és pejoratívan hangzott, így genetikusok lobbizása következtében az Egészségügyi Világszervezet 1965-ben Down-szindrómára változtatta, igaz, az eredeti kifejezés sem kopott ki teljesen az orvosi szakirodalomból. Az eset paradoxona, hogy a politikai inkorrektséget éppen annak nevével korrigálták, aki a kifogásolt elnevezést adta.
Bár tünetegyüttesek százai állítanak emléket az azokat elsőként ismertetőknek, a mintegy 60 ezer betegségnév zöme a kór leírása (tüdőgyulladás, lábszárfekély, májgyulladás) vagy a tünetek ismertetése (skarlát, sárgaság). Előfordul, hogy az eredeti jelentés meglehetősen kibővül. A rák (görögül karkinosz) az ókorban csak a - vöröses púpból szerteágazó nyúlványaival a tarisznyarákot idéző - emlődaganatot jelentette, hoz példát Magyar László András orvostörténész. Egyébként a népnyelvi nevek is hasonlóan képződtek: a gyakran halálos torokgyíkot a néphit szerint a torokban megbúvó féreg okozza, a bárányhimlő neve pedig arra utal, hogy e kór a fekete himlőhöz képest enyhe lefolyású. Az influenza (alapja a latin influo ige) neve ugyanakkor máig egy ókori eredetű, mára túlhaladott orvostudományi elképzelés - a betegségeket a testfolyadékok túltengésével magyarázó nedvkórtan - emlékét őrzi, amely szerint a tüneteket a fejben összegyűlő nyák lecsorgása, befolyása okozza.
Kevéssé ismert viszont, hogy egy személyről - igaz, nem orvosról - kapta nevét a hírhedt szifilisz. A lues venerea, azaz vénuszi (nemi) betegség Nápoly 1494-es ostromakor a francia katonák közt ütötte fel a fejét, ezért eleinte franciakórként emlegették. 1530-ban azonban Girolamo Fracastoro veronai humanista orvos terjedelmes tankölteménybe foglalta a fertőzés (mesés) eredetét. A Syphilis, avagy a francia kór címszereplője egy pásztor, aki - a művészetek istene, Apolló felbosszantása miatt - elsőként kapta meg a betegséget. A mű nagy népszerűségre tett szert Európa-szerte, olyannyira, hogy a betegségnek a 18. századtól az orvosi neve is a syphilis lett.
A kórismét elsőként leíró orvosokat megörökítő betegségnevek csak a 18. századtól terjedtek el. "Egyrészt akkor kezdtek különös jelentőséget tulajdonítani az egyéni teljesítménynek, másrészt számos betegségről kiderült, hogy a tünetegyüttes több, eltérő okokra visszavezethető betegséget rejt, amelyek között valamiképpen különbséget kellett tenni" - ad tudománytörténeti hátteret Magyar László András. Az irányíthatatlan izomrángásokkal járó megbetegedéseket például a 17. század végéig vitustáncnak vagy tremornak (remegés, reszketegség) nevezték. Ezek egyik "alfajáról", a ma már legismertebb idegrendszeri betegségről, a "reszketeg bénulásról" 1817-ben publikálta doktori értekezését a brit James Parkinson, akinek a nevét hat évtizeddel későbbi tanulmányában Jean-Martin Charcot francia neurológus kapcsolta a kórhoz.
Egy másikfajta remegés, a Huntington-kór elnevezése már kevésbé egyértelmű, hiszen azt elsőként egy norvég orvos, Johan Christian Lund írta le 1860-ban. Az amerikai George Huntington csak bő egy évtizeddel később publikálta - igaz, jóval részletesebb, az öröklődő jelleget is feltételező - tanulmányát a Philadelphiai Orvosi és Sebészeti Közlönyben. A cikk kivonata német orvosi szaklapokban is megjelent, és Huntington neve rövid idő alatt kiszorította Lundét a köztudatból.
Némileg jobban járt Kaposi Mór magyar bőrgyógyász. Az ő érdemeit a 19. században háromféle bőrbetegség is megörökítette, az 1872-ben leírt - herpeszvírus okozta, akkor ritkaságszámba menő bőrrákfajtán, a - Kaposi-szarkómán túl egy egzotikus ekcémafajta és egy genetikai eredetű fényérzékenység is. Miközben a szóban forgó szarkóma a száz évvel később felbukkant AIDS gyakori kísérőjeként a laikusok körében is ismert lett és megőrizhette a kaposvári orvos emlékét, a másik két bőrbajt mára a szakirodalom csak a száraz ekcéma herpeticum, illetve xeroderma pigmentosum kifejezésekkel illeti.
A betegségnevek egységesítését - Thomas Sydenham 17. századi angol orvos, majd Giovanni Battista Morgagni 18. századi olasz anatómus próbálkozásai után - a Nemzetközi Statisztikai Hivatal 1900-ban kezdte meg az első kórlista elfogadásával. A ma érvényes - a Kaposi-ekcémát alternatívaként elfogadó, ám a Kaposi-kórt meg sem említő - szabvány azonban inkább iránymutatásnak, mintsem világszerte érvényes nómenklatúrának tekinthető, teszi hozzá Magyar. A minap vitát kiváltó Wegenernek - aki mellesleg egy skót fül-orr-gégész és egy német patológus után, harmadikként írta le a róla elnevezett szindrómát - egyelőre biztos helye van benne. Igaz, a náci orvos múltját felhánytorgatók máris készek a politikai korrektségnek és az információgazdag tünetleírás követelményeinek egyaránt megfelelő új elnevezéssel: antineutrofilcitoplazmikusantitest-függő granulomatózus érgyulladás.
(2008.02.07. 11:11)
Balázs Zsuzsanna - HVG
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol

Kapcsolódó cikkek

Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+23, +28 °C
Minimum:
+8, +15 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a Dunántúlon, illetve északkeleten változóan felhős idő várható, máshol alig zavarják felhők a sok napsütést.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag