Prosztatarák: az áttétektől függ a gyógyulás

Az, hogy mennyi a túlélési esélye egy prosztatarákos betegnek, közvetlen összefüggésben állhat azzal, hogy pontosan mely egyéb szerveken, területeken képzett áttétet a daganat - állapították meg egy nemrég publikált tanulmány szerzői.

A prosztatarák az egyik leggyakrabban diagnosztizált daganatos betegség a férfiak körében, egyes felmérések szerint minden hetedik férfinél kialakul élete során a prosztata rosszindulatú elváltozása. A betegek túlélési aránya azonban jónak mondható, a diagnózist követő ötödik évet (melyet fontos fordulópontnak tartanak) majdnem mindegyikük megéri. Ez többek között annak köszönhető, hogy a prosztatadaganat viszonylag lassan növekszik.

A Journal of Clinical Oncology című szaklapban megjelent írás szerzői, Susan Halabi és kollégái szerint azonban a túlélési arány nagyban függ attól, hogy a daganat képzett-e áttéteket a szervezetben, pontosabban attól, hogy mely egyéb szerveket támadta meg.

A prosztatarák egyik fő veszélye abban rejlik, hogy sokáig tünetmentesen lappang a beteg szervezetében, amikor pedig fény derül rá, már kisebb a teljes gyógyulás esélye. Milyen tünetekre kell figyelnünk, hogyan zajlik a vizsgálat, milyen kezelések állnak rendelkezésre? Kattintson! Halabi és csapata összesen kilenc vizsgálat eredményeit hasonlította össze, melyekben 8736 férfi adatai szerepeltek. A betegek mindegyikének olyan prosztatarákja volt, melynél az áttétek is megjelentek már; minden beteget ugyanazzal a kemoterápiás gyógyszerrel kezelték. A férfiakat négy csoportba osztották, aszerint, hogy hol alakultak ki áttétek. Úgy találták, hogy 73 százaléknál a csontokon alakult ki az áttét, 8,6 százaléknál a máj, 9,1 százaléknál a tüdő, 6,4 százalékuknál pedig a nyirokcsomók voltak az érintettek.

A prosztatarák túlélési esélye az áttétektől függ

A túlélési arány is aszerint alakult, hogy hol képződtek az áttétek: azoknál, akiknek a nyirokcsomókon alakultak ki a daganatok, átlagosan 32 hónap volt ez az arány, míg a májon képződött áttéteknél csak 14 hónapos túlélésre lehetett számítani. A csontáttéteknél 21 hónap volt az átlagos túlélési arány, míg a tüdőnél 19.

„Ezek az eredmények segíthetik a szakembereket abban, hogy az előrehaladott prosztatarákos betegeknél hatékonyabb terápiák mellett döntsenek” – mondta dr. Halabi, de azt is hozzátette, hogy mindenképpen további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsék, miért és hogyan képez áttéteket a különböző szerveknél a prosztatadaganat.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +10 °C
Minimum: +4 °C

Borult lesz az ég, majd előbb a Tiszántúlon, késő délután már a Dunántúlon is szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 13 és 17 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra