Kiderült, miért lettek gyakoribbak a szájüregi daganatok

Szájüregi daganatoknak hívják egyaránt a fej-nyaki, egyes gégészeti, illetve az arc- és állcsont-sebészeti területen elhelyezkedő daganatokat. Leggyakrabban a szájsebészek ismerik fel és kezelik, de típustól, elhelyezkedéstől függően operálhatják őket gégészek is.

A leggyakoribb szájüregi daganat a szájfenék-daganat, a nyelvdaganat, az orcadaganat és a szájpadlás-daganat. Elsősorban a férfiakat érinti, de egyre több nő betegszik meg, a nyelvrák előfordulása már a közel azonos a két nemnél, mivel egyre több nő dohányzik.

Az elmúlt egy-két évtizedben a nemdohányzó, szeszes italt nem fogyasztó fiatalok közt is gyakoribbak a szájüregi daganatok. A betegség kialakulásáról és kezelési lehetőségeiről az alábbi cikkünkben olvashat bővebben!

A szájüregi daganatok leggyakoribb kiváltó okai fizikai és kémiai hatások, amelyek közül elsősorban a dohányzás emelhető ki. Hazánk ebből a szempontból sajnos az élbolyba tartozik: a magyarok az uniós átlagnál négy-öt évvel korábban kezdenek el cigarettázni, a dohányosok száma így igen magas. Fontos kockázati tényező emellett a rendszeres alkoholfogyasztás , főképp a tömény italok fogyasztása. A dohányzás mellett az alkoholizmus is kiemelt problémát jelent itthon, ami tovább növeli az esetszámot. További kockázati tényezőt jelent a HPV-fertőzés, amelyet számos kutatás összefüggésbe hozott a szájüregi daganatokkal.

A szájüregi daganatok többsége laphámrák, kezelésük pedig alapvetően sebészi. Ugyanakkor vannak olyan ráktípusok is a fej-nyak területén, például a az úgynevezett limfómák , amelyeknek kezelése kemoterápiával vagy sugárterápiával történik. A legjobb eredménye a komplex kezelésnek van, azaz ha valakinél műtét, sugárterápia és/vagy kemoterápia is történik.

Ez is érdekelheti

vezető halálok

Ez a két betegség okozza a legtöbb ember halálát az EU-ban

tapasz

Speciális tapasz derítheti fel a daganatokat

rákterápia

„A rák ma már nem skarlátbetű” – a jövő terápiáját is bemutatták a Nemzeti Rákellenes Napon

rákkutatás

Chipek válthatják ki az emberi szerveket a kutatásban

Magyarországon évente 3400-3500 új beteget diagnosztizálnak szájüregi daganattal, és évente 1400-1500 érintett veszti életét, eszerint a betegeknek nagyjából a fele kezelhető csak eredményesen. A túlélési esélyek attól is függnek, hogy milyen daganattípusról van szó. Például az ajakdaganatnak nagyon jó a prognózisa, esetében még a 15 éves túlélés is 95 százalék körül alakul. Ezzel szemben az arcüregdaganat, amelyet viszonylag későn szoktak felfedezni, sokkal nagyobb eséllyel lesz végzetes: annak halálozási aránya 3 éven belül közel 90 százalékos.