Magyarországon sajnos még nincs szervezett vastagbélrák-szűrés, de a vizsgálat elvégeztetése mégis mindenki számára adott, a valamilyen okból veszélyeztetettebbek számára pedig mindenképpen ajánlott. A szűrés a teljesen tünetmentes betegek megtalálását hivatott szolgálni. Ha valamiért nem sikerül tünetmentes állapotban felfedezni a betegséget, az első gyanús tünetek jelentkezése idején minél hamarabb orvoshoz kell fordulni. A vészjelző tünetek szerencsére jól meghatározhatók és felismerhetők. Kívánatos volna, hogy ezeket minél többen megismerjék, tudjanak róluk!
Tünetek, amelyekkel mindenképp orvoshoz kell menni
Hangsúlyozni kell, hogy a tünetek nem csak rosszindulatú daganatot jelezhetnek, de feltétlenül alapos kivizsgálást indokolnak.
Egyszeri hasfájás természetesen előfordulhat, de ha bizonyos időnként visszatérnek, netán állandósulnak, az gyanús jel lehet. Általános szabály, hogy negyven éves kor fölött minden emésztőrendszeri panasz, amely tartósan fennáll és nem köthető valamilyen múló fertőzéshez, kivizsgálásra szorul. A székelési ritmus tartós megváltozása lassan alakul ki, ezért sokszor hagyják a betegek figyelmen kívül, pedig a korábban nem ismert szorulás, szorulás és hasmenés, főként pedig ezek váltakozása fontos vészjelzők. Ugyancsak a székeléssel összefüggő jel, ha az ember úgy érzi, nem sikerült a székletet teljesen ürítenie, és az inger továbbra is megmarad.
Az élénk színű véres székletet okozhatja rákos daganat, hosszú ideig jóindulatú, ám később esetleg rosszindulatúvá váló polip vagy aranyér is. Mindenképpen ki kell deríteni az okát. További rákos elváltozásra utaló jel lehet a vérszegénység, a betegséggel összefüggésben kialakult visszér, visszér-trombózis.
A tisztázatlan eredetű, múlni nem akaró láz, és a nem szándékos, de észrevehető fogyás is lehet a kolorektális rákok tünete.
Kiknek javasolt a szűrés?
A betegség 40 éves kor alatt ritka, 50 év fölött viszont jelentősen nő az előfordulása, ezért ilyen idős kor fölött kell gondolni a szűrésre. Különösen azoknak, akik családi előfordulás, örökletes okok vagy bizonyos betegségek miatt a nagyobb kockázatú csoportba tartoznak. Ma már genetikai vizsgálattal kimutathatók bizonyos örökletes bélbetegségek, amelyek a bélben – kezdetben jóindulatú – polipok, egyéb rendellenességek megjelenésével járnak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az első szűrés időpontja családi előfordulás esetén nem a népesség nagy átlagához igazodik, hanem mintegy 10 évvel fiatalabb korban esedékes annál, mint amikor az első vagy másodfokú rokonnál kifejlődött a kór. Fokozott kockázatot jelent, ha a családban előfordult már valamilyen vastag- és végbélrák a harmadfokú rokonokig. Az elsőfokú rokonságban előfordult méh-, petefészek-, emlő-, prosztatarák vagy vastagbél-polip szintén indokolja a szűrést.
A gyulladásos bélbetegség idővel rákmegelőző állapotot hozhat létre, ezért ha hosszú ideig (7-8 évig) krónikus gyulladás állt fönn, akkor ennek teljes elmúltával is javasolt a szűrés. A Crohn-betegségben szenvedőknél is nagyobb kockázattal kell számolni. Fokozott ellenőrzést és figyelmet igényel természetesen, ha valakinek netán már volt polipja vagy béldaganata. A szűrések rendszerességéről azt kell tudni, hogy évente érdemes egyszerű széklet- és vértesztet végeztetni. 3-5 évente részleges, 5 évente teljes vastagbéltükrözés javasolt.
Legjobban: