Dr. Somlyai Gábor és Boros G. László, a Kalifornia Egyetem professzora az elmúlt években közösen vizsgálta a deutériummegvonás hatását a daganatos sejtek anyagcsere-folyamataira, őket kérdeztük a közös kutatások eredményeiről, a gyógyszerfejlesztés aktuális állásáról.
Milyen eredmények születtek a deutériummegvonás több mint 20 éves kutatása során, mióta folytatnak közös kutatásokat Boros professzorral?
S.G.: Az elmúlt 21 év során tudományos kísérletekkel igazoltuk az élő szervezetekben jelen lévő nehézhidrogén, a deutérium, kitüntetett szerepét a sejtosztódás, a sejtanyagcsere szabályozásában. A kutatások évek óta nemzetközi szinten folynak, a tudományos együttműködésben kiemelt partnerünk Boros professzor, akivel már 8 éve dolgozunk együtt. A közös kutatások közelebb visznek bennünket a deutériummegvonás hatásmechanizmusának részletes felderítéséhez, a daganatsejtek anyagcsere-folyamatainak jobb megértéséhez.
Professzor úr, Ön jelzett cukormolekulák nyomon követésével vizsgálta a deutériummegvonás hatását. Milyen eredményre jutottak a kísérletek során?
B.L.: Az általunk kifejlesztett és a gyógyszeriparban napjainkra széles körben alkalmazott módszer jelzett cukormolekulák nyomon követésére épül. Segítségével követni tudjuk a nehéz szénatomok útját az anyagcserében, ezáltal közel 3000 anyagcsere-folyamat termékeit "jelölhetjük" meg egy órán belül, és a változásokat mérni tudjuk. A daganatos sejtekre jellemző anyagcsere-utak részletes ismerete hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy a kóros folyamatokat gátoljuk. A deutériummegvonás hatását sejtkultúrában, három daganatos; emlő-, tüdő- és hasnyálmirigy sejtvonal esetében vizsgáltuk, és azt tapasztaltuk, hogy az eljárással befolyásolni tudjuk a daganatos sejtekre jellemző anyagcsere-utakat, például gátoltuk a hosszú szénláncú zsírsavak szintézisét. A hatás erőssége összemérhető volt más, ismert zsírsavszintézis-gátló gyógyszerek hatáserősségével.
Miért van szükség új kutatási módszerekre és kezelési elvekre a daganatos betegségek kutatásában?
B.L.: Napjainkra tízezres nagyságrendben ismertek olyan genetikai események, amelyek kapcsolódnak a fennálló daganatos betegségek ismert genetikai rendellenességeihez, de közöttük sajnos egy olyan sincs, amely igazán jó gyógyszercélpontot kínálna. Az elmúlt években törzskönyvezett új rákgyógyszerek viszonylagos hatástalansága és magas költségei miatt a Harvard Egyetem orvosai rangos közleményben (Blood, 2013. április) fejezték ki véleményüket, hogy ezen készítmények ára csillagászatian magas, fenntarthatatlan, már-már az immoralitás határát súrolja. Az én véleményem is az, hogy a kutatóknak vissza kell ülniük a "tervezőasztalhoz", és olyan új terápiás eszközöket kell találniuk, amelyek szélesebb körben használhatóak, biztonságosabbak, annak érdekében, hogy igazán hatékony rákterápiás eszköz álljon rendelkezésre. A deutériummegvonásos eljárás hatásmechanizmusában minden más módszerhez jól illeszthető, alkalmas a rák kialakulásához vezető epigenetikus események megelőzésére.
Hogyan látja a deutériummegvonás jelenlegi és jövőbeli helyét a daganatellenes kutatások és a gyógyszerfejlesztés területén?
B.L.: A deutériummegvonásnak nagyon fontos és nagyon jelentős egészségügyi hatásai vannak a betegségmegelőzésben, a rákhoz vezető epigenetikus események valószínűségének csökkentésében. Az eljárás daganatellenes hatékonysága jelentős, és fontosnak tartom kiemelni, hogy az eljárás nem toxikus. A deutériummegvonás tudományos modellje egyedülálló módon hozza összhangba a modern tudomány elmúlt évtizedekben elért eredményeit közel száz év biokémiai alapkutatásaival, és megnyithatja az utat a tumorok széles spektrumának eredményes kezelése felé.
Hol tart a fejlesztés, mikorra várható a klinikai vizsgálat lefolytatása?
S.G.: Folyamatban van egy humán klinikai vizsgálat előkészítése (kb. 60-100 beteg bevonásával), ami várhatóan még ez évben elindulhat. Ennek egyik legfontosabb feladata, hogy a csökkentett deutériumtartalmú vizsgálati készítményt gyógyszergyári körülmények között tudjuk előállítani, ez a beruházás 2014 első negyedévében fejeződik be. A hazai és külföldi klinikákkal, centrumokkal már felvettük a kapcsolatot, várják a vizsgálat elindulását. Reméljük, hogy az elmúlt 21 év tudományos kutatási eredményei, a Boros professzorral folytatott közös kutatások sikere után két-három éven belül klinikailag is egyértelműen igazolni tudjuk a deutériummegvonás létjogosultságát az onkoterápiás módszerek között.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
1990-től az Országos Onkológiai Intézet tudományos főmunkatársa. Ekkor kezdte vizsgálni a természetben és az élő szervezetekben jelen lévő deutérium (nehézhidrogén) biológiai jelentőségét, a deutériummegvonás élettani hatásait. 1993-ban megalapította a HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft.-t a deutériummegvonáson alapuló daganatellenes kutatás, gyógyszerfejlesztés és gyógyszer-engedélyeztetés lefolytatására. 1993 és 1997 között a cég tudományos igazgatója, majd 1997-től ügyvezető igazgatója. Számos magyar, angol és német nyelvű publikáció szerzője, nemzetközi konferenciák előadója.
Ez is érdekelheti
Dr. Boros a SiDMAP (stable isotope-based dynamic metabolic profiling) technológia társfeltalálója, a technológia klinikai es kisérletes alkalmazásániak kifejlesztője. Fő érdeklődési területe a gyógyszer-rezisztencia mechanizmusának vizsgálata a preklinikai gyógyszervizsgálatok során, az anyagcsere-hálózat részletes analízisén keresztül.
Dr. Boros több amerikai tudományos kitüntetés tulajdonosa, számos tudományos szövetségnek és több rangos nemzetközi szakfolyóirat szerkesztőségének a tagja.
Legjobban: