40 ezer gyermek nem született meg Csernobil miatt

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Illés Attila

  HáziPatika.com

radioaktivitás, sugárzás, Csernobil, atomerőmű, radioaktív sugárzás

Emberi felelőtlenség és tervezési hiba vezetett harminc éve a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlenségéhez. Csernobil szennyezett területén jelenleg ötmillió ember él kitéve a sugárzás okozta megbetegedések veszélyeinek.

Pontosan harminc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án éjszaka hatalmas robbanás rázta meg az ukrán fővárostól 130 kilométerre működő atomerőművet: a csernobili négyes blokkot körbeölelő betonköpenyt szinte lerepítették a sorozatos detonációk, több száz méteres körzetben urán- és grafitpor lepte el a levegőt.

A szovjet vezetés kezdetben hírzárlatot rendelt el az üggyel kapcsolatban, így csak később derült ki, hogy a katasztrófát a személyzet egy belső, nem engedélyezett kísérlete idézte elő. Teljes áramkimaradást próbáltak szimulálni, hogy kiderítsék, a lelassuló turbinák maradványenergiájával működtethető-e még a hűtőrendszer. Az ilyenkor működésbe lépő szabályozó rudak azonban egy tervezési hiba miatt megakadtak, a hűtővíz elforrt, a gőznyomás pedig láncreakciókat elindító robbanásban szabadult fel.



A korábban példátlan szerencsétlenség nem csak a helyi lakosságot, de a hatóságokat is készületlenül érte, amely sajnos a közvetlen és közvetett halálesetek számát is jelentősen megnövelte. Moszkva felső vezetését először a robbanásról sem tájékoztatták, egyszerű műszaki hibaként jelentették az erőműnél történteket. Csupán 36 órával a történtek után kezdték meg a környező települések - elsősorban a reaktor dolgozóinak, illetve családjának otthont adó, 49 ezres Pripjaty városának - evakuálását. A helyszínre érkező katonák műszereikben keresték a hibát, amikor a normális légköri sugárzás hatszázezerszeresét mérték, az előttük érkező tűzoltók ráadásul mindenfajta védőfelszerelés nélkül dolgoztak a veszély elhárításán. Hatan közülük néhány héten belül elhunytak a halálos dózisú sugárzás miatt, a legfiatalabb közülük, Viktor Nyikolajevics Kibjenok alig töltötte be a 23. életévét, de a legidősebb sem volt harmincesztendős.

Közvetlenül a katasztrófa miatt 56 ember halt meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség hivatalos álláspontja alapján, a sugárzás következtében kialakult betegségek pedig körülbelül 4000 ember életét követelték a rá következő években. Az International Journal of Cancer szerint ugyanakkor 25 ezer fölé tehető a csernobili robbanással összefüggésbe hozható rákos megbetegedések száma. Pontos adatokat nehéz mondani, mivel a rák az európai lakosság haláleseteinek 20 százalékáért felelős, egyértelműen pedig nem lehet elkülöníteni a katasztrófa miatt kialakult daganatos megbetegedéseket. Annyi azonban biztos, hogy több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint amennyit a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombák "termeltek".



Természetes sugárzástól a halálos dózisig

Hogy a radioaktivitás milyen károkat okoz az élő szervezetben, függ az intenzitásától, illetve a benne eltöltött időtől. Egészséges mértékű sugárzásnak a hétköznapok során állandóan ki vagyunk téve, a fejünk fölül és a lábunk alól egyaránt. A földkéreg bolygónk keletkezése óta tartalmaz sugárzó elemeket, például uránt és hosszú felezési idejű izotópokat (40K, 238U, 232Th), ezek nagyjából 2,1 millisievert (mSv) éves sugárterhelést jelentenek a lakosságra. A Napból érkező kozmikus sugárzás további 0,3 mSv terhelést okoz, valamint oldható és oldhatatlan formában a vizekben is találhatóak izotópok. Az építőanyagokban jelenlévő radongáz felszaporodása miatt épületeken belül is nagyobb a sugárzás, sőt Földünk bizonyos tájain - a földben lévő sugárzó anyagok mértéke vagy a tengerszint feletti magasság miatt - akár tízszerese is lehet a hazánkban tapasztaltnak.

A csernobili robbanást követő hetekben 40 ezerrel nőtt Európa-szerte az abortuszok száma

A csernobili robbanást követő hetekben 40 ezerrel nőtt Európa-szerte az abortuszok száma (Forrás: Wikipedia)

Ezek azonban együttesen is csak kis töredékét adják annak a 100 millisieveres határértéknek, amely felett közvetlen károsodást is okozhat a sugárzás. 200-500 mSv között csökken a szervezet fehérvérsejtszáma, 500-1000 mSv közötti értéknél pedig már jól érzékelhető élettani hatást fejt ki, émelygés, hányinger és fejfájás tapasztalható. 1000 és 2000 mSv közötti sugárdózis már kismértékű sugárbetegséget okoz, melynek 30 napon belüli halálozási aránya 10 százalék körüli. A férfiaknál ideiglenes sterilitás, a babát váró nőknél vetélés fordulhat elő, a legyengült immunrendszer miatt pedig megnő a fertőzések veszélye is. 2-3000 mSv között közepes, 3-4000 mSv között pedig súlyos dózis éri a szervezetet, a beteg haja kihullik, nők esetében végleges meddőség alakulhat ki, a szájban és a bőr alatt vérzés tapasztalható, az esetek 50 százaléka halállal végződik. 6-10000 mSv között pedig már a belső szervek is komoly károsodást szenvednek, azonnali orvosi beavatkozás hiányában a halál esélye közel 100 százalék.

40 ezer gyermek meg sem születhetett

Az 56 nyilvántartott áldozat esetében a radioaktivitás pajzsmirigyrákot eredményezett, amely korai stádiumában szinte minden esetben gyógykezelhető, az orvosok a diagnózis felállításával így ezrek életét mentették meg. Kevesebb szó esik azonban a sugárfertőzés "pszichológiai" áldozatairól, akik a szovjet érdekszféra félreinformálásának, és az ezt követő pániknak estek áldozatul. Sok várandós kismama tartott attól (mint utólag kiderült, feleslegesen), hogy a sugárzás miatt beteg gyermeket hoz a világra, így a robbanást követő hetekben 40 ezerrel nőtt Európa-szerte az abortuszok száma. Ők a csernobili katasztrófa meg sem született áldozatai.

2011 márciusában a fukusimai atomerőmű-baleset ismét megingatta a nemzetek bizalmát a nukleáris energiában, Németország például tervbe vette, hogy az összes atomerőművére lakatot tesz 2022-ig. A legfőbb elrettentő példát azonban még a mai napig Csernobil jelenti a világ számára: jelenleg több mint ötmillió ember él az atomkatasztrófa miatt szennyezett területen, ahol az összes, sugárzás okozta megbetegedés kiugróan magas arányban szerepel meddőségtől a daganatos megbetegedésekig.

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

Dr. Máthé Csaba
tüdőgyógyász, onkológus
Kérdezek tőle

Szakértőink által már megválaszolt kérdések:Kérdezzen Ön is!

30037

További tüdőgyógyász magánrendelésekért kattintson!

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag