Egy vizsgálattal molekuláris szinten is igazolták az UV-A ártalmas voltát, illetve a szolárium és a bőrdaganatok közti összefüggést - mondta magyarázza dr. Wikonkál Norbert, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika professzora.
A Science-ben megjelent kutatás újdonsága, hogy bizonyítja: az egyébként a bőrünket védő normál barnulásért felelős anyag, a melanin az UV-A hatására úgy alakul át, hogy károsító anyagcseretermékek jönnek létre, melyek rákot okozó folyamatokat indítanak el. Ráadásul ezek a károsító folyamatok az UV-A sugárzás megszűnése után is folytatódnak – emeli ki a szakember. Vagyis míg az UV-B sugárzás káros hatásai napozás után az árnyékban leállnak és elindul a szervezet regenerálódása, addig az UV-A-nál a káros hatás még órákig tart: a melanin árnyékban, akár sötétben is tovább gyártja a bőrsejt DNS-ét károsító anyagcseretermékeket.
Mindez választ ad azokra a kérdésekre, melyekre eddig nem volt egyértelmű tudományos magyarázat a melanoma kialakulása, illetve a szoláriumozás egészségkárosító hatására – magyarázza dr. Wikonkál Norbert. A kutatók megtalálták a hiányzó láncszemet, ami igazolta azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy a bőrrákosok között sok a szoláriumhasználó. A szoláriumban ugyanis magas az UV-A sugárzás (nincs UV-B), így ezzel a kutatással igazolták az összefüggést a bőrdaganatok kialakulása és a szoláriumhasználat között.
Kiderült az is, hogy miért a világos bőrűek vannak a legnagyobb veszélyben. Az ő szervezetükben ugyanis nem a szokványos melanin (eumelanin) termelődik, hanem az úgynevezett phaeomelanin termelődik, ami – a napsütés megszűnése után is tartó folyamatban – még ártalmasabb módon bomlik le: reaktív oxigéngyökök alakulnak ki, melyek segítik a rák kialakulását.
Kiemelten fontos tehát, hogy a világos bőrűek még jobban figyeljenek napon, még jobban védjék bőrüket (napernyővel, sapkával, pólóval és fényvédő készítményekkel ) és mindenképp kerüljék a szoláriumot – tanácsolja a szakember, aki maga is kutatott a Yale Egyetemen a publikációt jegyző laborban. Véleménye szerint az eredmény a gyógyszerkutatásban is áttörést hozhat, és kiindulópontja lehet új bőrrák elleni készítmények fejlesztésének.
Forrás: Semmelweis Egyetem