A sebkezelés története

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A sebek kezelésnek története az orvostudomány történetével egy idősnek tekinthető: az emberek az ókortól kezdve igyekeztek felgyorsítani a sebek gyógyulását és megakadályozni azok elfertőződést. Nézzük, hogyan fejlődött a gyógyászat ezen területe.

A sebek kezeléséről szóló feljegyzéseket már az ókori Egyiptomban és Görögországban írtak. Az egyik első ilyen, egy nagyjából 5000 éves agyagtábla már a sebkezelés három legfontosabb aspektusát is leírja: a seb megtisztítását, a gyógyító anyag elkészítését és a seb bekötözését. A kezelőanyag, egyfajta pakolás, mely egyszerre több feladatot is ellát.

Örök jegyek a testen

Vajon nyomtalanul elmulasztható-e valamennyi pattanás vagy sem? És mi marad a kiütéses betegségek után - seb vagy sima bőr? Megelőzhető-e a "lyukacsos", heges bőr, és csupán a helyes kezelést mulasztotta el a hegek viselője? A részletekért kattintson!

Egyrészt megvédi a sebet a külső behatásoktól, másrészt segít felszívni a sebből szivárgó váladékot. A pakolások alapanyagai között találjuk az agyagot, a gyógynövényeket, az olajat és az állati zsíradékokat is, ez utóbbiakat azért használták, mert a kórokozók nehezebben szaporodnak az olajos környezetben, és a zsíradék megakadályozza, hogy a kötözőanyag beleragadjon a sebbe. A sumérok sört és tejet is kevertek a sebeket gyógyító pakolásokba.

Az egyiptomiak számára a sebek gyógyítása, befedése különösen fontos volt, mert úgy tartották, hogy a sebeken keresztül "démonok" szállhatják meg a testünket, így a sebek kezelése a lélek egészségét is megőrizte. Éppen ezért az egyiptomiak zöld festéket kentek a bekötözött sebekre, mert a zöldet az élet színének tartották. A festésnek azonban nemcsak rituális szerepe volt, a zöld pigmentek ugyanis rezet tartalmaznak, melyek lassíthatják a kórokozók szaporodását.

Az egyiptomi orvostudomány legfontosabb irata, az Ebers-papirusz részletesen bemutatja, hogyan kell a sebeket gyógyítani méz segítségével. A mézet évezredeken keresztül alkalmazták, nemcsak Európában, de Indiában és Kínában is, mert antibakteriális tulajdonságai megakadályozták a sebek elfertőződését.

A mézet évezredeken keresztül alkalmazták, nemcsak Európában, de Indiában és Kínában is

A mézet évezredeken keresztül alkalmazták, nemcsak Európában, de Indiában és Kínában is


Az ókori görög orvosok határozták meg először az akut és krónikus sebek közötti különbségeket, Galenus pedig felismerte, hogy a seb gyógyulásához a környező területet nedvesen kell tartani. Szintén a görögök írták le először, hogy a seb megtisztítása létfontosságú, ezt tiszta, forralt vízzel, ecettel, illetve borral javasolták.

A 17. század egyik legnagyobb hatású orvos, a német sebészet atyjának tartott Wilhelm Fabry olyan krémeket kísérletezett ki, melyek puhító hatással voltak a bőrre, így csökkenteni lehetett a hegesedést. Az egyik receptben tyúk- és medvehájat, virágok illóolaját, tojássárgáját és összezúzott gilisztákat kell összekeverni, míg egy másik szerint a gyógynövények gyökerét, virágát és magvait kasztrált birka fejével kell összefőzni.

A sebkezelésben a nagy áttörés a 19. században következett be. Annak felismerése (nagyban köszönhetően többek között Semmelweis Ignác munkásságának), hogy a sebek elfertőződését mikrobák okozzák, új típusú kötszerek kifejlesztéséhez vezetett, és a sebek fertőtlenítésének, környezetük tisztán tartásának is nagyobb szerep jutott. A különböző fertőtlenítő folyadékok, vegyszerek is egyre jobban elterjedtek, és ebben az időben jelentek meg az első, fertőtlenítővel (jóddal) átitatott kötszerek is.

Az 1860-as években Ernst von Bergmann német sebész vezette be a műszerek hővel történő sterilizálást, illetve a kötszerek gőzzel való fertőtlenítését, ezekkel a lépésekkel jelentősen csökkentek a sebészeti fertőzések, illetve a műtétek utáni gyulladások is ritkábbak lettek. Bergmann frontsebészként szolgált három háborúban is, így hatalmas tapasztalatot szerzett a harctéri sérülések és sebek kezelésében.

Az 1950-es évektől a szakemberek minél hatékonyabb sebkötöző anyagok kifejlesztésén dolgoznak, a munkájukat nagy mértékben befolyásolta a különböző műanyagok megjelenése. Azóta olyan kötszereket is megalkottak, melyek egyszerre képesek nedvesen tartani a sebeket, de "lélegezni" is hagyják a bőrt. A legújabb kutatások pedig a bőrazonos anyagok megteremtésére, illetve a sebgyógyulással kapcsolatos fájdalom csökkentésre, valamint a hegesedés megakadályozására koncentrálnak.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32417

Orvos válaszol
Foglalj orvost!
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +35 °C
Minimum:
+15, +20 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt észak felől átmenetileg csökken a felhőzet, többfelé kiderül az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag