Szívbetegségek: tények és kockázatok

A szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálozási ranglistát: világszerte évente több mint 17,5 millió élet ér véget e kórok miatt. Közel nyolcmillió embert szívroham visz el, de a stroke sem kegyelmez: minden esztendőben 5,7 millióan halnak meg agyi érkeringési zavarban.

Negyven éves korban három férfiból kettőnek, a nőknél pedig minden másodiknak van esélye arra, hogy hátralévő életében valamilyen szív- és érrendszeri kórban betegedjen meg: ez általános adatnak tekinthető. Magyarországon a helyzet még rosszabb: itthon a születéskor várható élettartam férfiaknál nyolc, nőknél hat évvel marad el az európai értéktől, és az évi körülbelül 130 ezer haláleset felét okozzák a keringési rendszer zavarai. Döbbenetes tény, hogy hazánkban minden nyolcadik percben meghal valaki kardiovaszkuláris betegség miatt. Ezekben a kórképekben nagy súlya van a kockázati tényezőknek: ezek egyrészt biológiailag meghatározottak, másrészt az életmóddal függnek össze.

Teszünk is érte

Örökölhetjük a magas vérnyomásra, a magas koleszterin, illetve vércukorszintre való hajlamot, valamint a túlsúly, illetve annak veszélyes formája, a hasi elhízás is családi vonás lehet. Szintén jelentős rizikót jelent a cukorbetegség is.

Mi magunk az életmódunkkal ronthatunk az ereink helyzetén a dohányzással, a mozgásszegény életmóddal, az egészségtelen étrenddel, a túlzott alkoholfogyasztással és a mindennapi stresszel. Az életkorral együtt növekszik a szívbetegség kialakulásának kockázata, és ez mindkét nemre jellemző. S bár a férfiak egy ideig nagyobb veszélyben vannak, a nők a menopauza idején behozzák a lemaradást.

A leggyakoribb érgondok

A szívet és az érrendszer érintő gondok közül a legtöbb problémát a szívkoszorúér-betegség és a hipertónia okozza. Ez utóbbival kapcsolatban meglehetősen szomorú az az adat, hogy a magas vérnyomásban szenvedők mintegy kétharmadának – ez körülbelül egymillió embert jelent - nem megfelelően ellenőrzött és beállított a vérnyomása, vagyis meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. Ráadásul sokan nem is tudnak róla, hogy gond van a vérnyomásukkal: alattomos a betegség, mert sokszor panasz nélküli, és csak a visszafordíthatatlan szövődmények okozta tünetek késztetik a pácienst az orvos felkeresésére. Az éveken át fennálló, nem kezelt hipertónia elváltozásokat okoz az érrendszerben, amelyek egyik leggyakoribb megjelenési formája az érelmeszesedés.

Szívbetegségek: mik a kockázatok?

És ez az állapot az, ami végső soron az érintett ér elzáródásához, ezen keresztül pedig szívizomelhaláshoz, infarktushoz vezethet. Koszorúér-betegségre hívhatja fel a figyelmet a terhelésre – például lépcsőn járáskor, futáskor - jelentkező mellkasi fájdalom, szívritmuszavar , nehézlégzés.

A nők sem védettek

Manapság a nők infarktusa is egyre gyakoribbá válik, és már nem csak a változókor után fenyegeti őket, hanem a fiatalabbaknál is előfordulhat. Ennek okát az életmódváltozásokban látják a szakemberek. A női infarktus többször jelentkezik atípusos panaszokkal, mint a férfiaknál. A nőknél a mellkasi fájdalom sokszor eltér a szokottól: lehet görcsös, tompa, nyomó, de szorító is. Jelentkezhet a toroktájon, de szívtájon is, vagy a szegycsont mögött. Nőknél is kísérheti a fájdalmat nehézlégzés, gyengeség, verejtékezés, vagy ritmuszavar.

A szívinfarktust okozó koszorúér-elzáródás bekövetkezése után minden percben nő az oxigénhiányos területek nagysága és a rendellenesen működő, illetve elhaló szívizomsejtek száma, ezért nélkülözhetetlen a beteg gyors és szakszerű kezelése.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +8 °C

A Dunántúlon eleinte napos idő várható, majd a frontális felhő- és csapadékrendszer délelőttre az északkeleti tájakat is elhagyja, így ott is csökken a felhőzet. Ugyanakkor a déli óráktól délnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt nő a csapadékhajlam. Napközben kevesebb, estétől már több helyen valószínű - nagyobb eséllyel az ország északi felén - zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Késő délután melegfronti hatás érezhető, ami a frontérzékenyek számára kellemetlen tünetekkel járhat.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra