Egyik pillanatról a másikra kezdett el zsibbadni baloldalt a keze, karja, szája, lába, ujja Jáger Péter Pálnénak Budapesten a 7-es busz megállójában, munkából hazafelé menet.
Pillanatok alatt a CT-be került, ahol kimutatták a vérrögöt. Aláírta, hogy kéri a vérrögoldó kezelést, és már el is kezdték az ellátást. "Nem is tudom, ki vette le rólam a kabátot, hogy kerültem a CT-be - olyan gyorsan történt minden!" - mesélte el a december 29-én történteket az asszony azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Stroke Társaság tartott arra figyelmeztetve, hogy a tüneteket mindenkinek ismernie kell, mert a kezelésnek 4,5 órán belül el kell kezdődnie ahhoz, hogy jó esély legyen a felépülésre.
"Az volt a szerencse, hogy utcán kapott el délután a szélütés, mert ha egyedül vagyok otthon, és úgy következik be ez, akkor biztos nem jutott volna eszembe, hogy segítséget, pláne hogy mentőt hívjak!" - tette hozzá az asszony, akit 5 hét elteltével épp most engednek ki a kórházból. Már képes bottal járni, és egyre kevésbé feltűnő, hogy az arcának két fele nem egyformán mozog. Ő szerencsés, fel fog épülni, most újra tanul lépcsőzni és már el tudja látni magát.
Mosolyogj, beszélj, emeld a kezed! Ezt kell kérni attól, aki rosszul van. Ha ugyanis mosolynál féloldalas a száj, vagy beszédnél "elkentnek" tűnnek a szavak, akadozik a nyelv, ha a 2 kéz együttes felemelésénél az egyik kéz "lemarad", alig mozog, akkor azonnal mentőt kell hívni agyvérzés gyanújával.
A szélütés sikeres kezelésének legfontosabb tényezője a gyorsaság.
Ha 4,5 órán belül, de még inkább 3 órán belül elkezdik a kezelést, akkor nem halnak el a szövetek és jó eséllyel rehabilitálható a beteg.
Magyarországon évente 45-50 ezer embert ér szélütés, minden negyedik beteg 60 év alatti. Sőt, a betegek körülbelül 3 százaléka 30 évnél is fiatalabb!
Ha a vérrög miatt megszűnik az agy egy részének a vérellátása, akkor a károk óriásiak, hiszen például összesen egy ujjbegynyi területen van a beszédközpont. Ezért kis sérülés is súlyos károsodást okoz. "Minden ellátás nélkül eltett percben milliónyi idegsejt pusztul el" - hívta fel a figyelmet dr. Csiba László, a Magyar Stroke Társaság elnöke.
Ha az évi 50 ezer potenciális szélütéses beteg nem tudja, hogy azonnal szólni kell a mentőknek, ha a mentők nem jönnek azonnal (mert várniuk kell valamire vagy valakire), ha a kórházban nem kerül azonnal sorra a beteg,
"Minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszem. Bárhol sérül a lánc, a beteg állapota rohamosan romlik" - hívták fel a figyelmet az úgynevezett "időablak" fontosságára a szakértők.
A vérrögoldó kezelésnek 4,5 órán belül el kell kezdődnie, ám akár a szélütést követően 8 órán belül is van esély a hatékony kezelésre egy olyan műszerrel, amely szinte dugóhúzóként szedi ki a megkeményedett rögöt az agy ereiből. Csakhogy a műszer 3000 dollár, és az OEP nem támogatja a beszerzését, illetve az ezzel történő betegellátást. Pedig a szakma másfél éve benyújtotta a kérelmet a támogatásra, hiszen használatával a teljes élet, a normális életvitel adható vissza a stroke-on átesett betegnek. Így ezt a módszert csak néhány intézet engedheti meg magának az országban.
Jelenleg az évi 50 ezer szélütéses magyar beteg 20 százaléka meghal 1 éven belül, és csupán 10 százalék vészeli át úgy a katasztrófát, hogy később visszatérhet a munkába.
A mentőszolgálat akkor tud hatékonyan segíteni, ha időben tudomást szerez az agyér-katasztrófáról, ha időben el tud jutni a helyszínre, ott elsősegélyt tud nyújtani és a legjobb ellátást biztosító intézetbe tudja juttatni a beteget.
"Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időben mintha bátrabban hívnák a mentőszolgálatot ilyen tünetek esetén. Ez jó!" - tette hozzá Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója, aki arra biztatja a lakosságot, hogy rosszullét esetén hívják fel a mentőszolgálatot, ahol képzett mentésirányító dönti el a szakmai protokollok alkalmazásával, hogy milyen sürgős a beteg ellátása.
Kéky Kira