1. Az világos, hogy a túl sok napsütés rákot okozhat. De az már kevésbé köztudott, hogy a kevés napfény is közrejátszhat a rák egyes fajtáinak kialakulásában. A D-vitamin hiány ugyanis belejátszhat a prosztata- és mellrák megjelenésébe, de a memóriavesztésbe, a fokozatosan kifejlődő demenciába és a skizofrénia is. És ez még nem minden.
2. Vajon a lehet, hogy a napfény hiánya olyan káros a szívre, mint a túl sok sajtburger? A kutatások azt mutatják, hogy a D-vitamin hiány, amely a kevés napfény miatt alakul ki a férfiaknál kétszeresére növeli a szívbetegség kialakulásának valószínűségét.
3. Ha nem vigyázunk, a napfény hiánya képes a klinikai depresszió állapotába sodorni bennünket. Minél kevesebb a téli hónapokban ránk sugárzó napfény, annál valószínűbb, hogy kialakul a szezonális affektív zavar (SAD), azaz a téli depresszió vagy borongás. A SAD tünetei egészen extrémek lehetnek: hangulatváltozások, szorongás, alvászavar, vagy akár öngyilkossági gondolatok.
4. A nőknél 200 százalékkal nagyobb a valószínűséggel alakul ki a téli mélabú, mint a férfiaknál. Az átlagos életkor, amikor az első ilyen eset bekövetkezhet 18 és 30 éves kor között lehet, és 60 éves kor felett már szinte egyáltalán nem létezik.
5. A napfény alakítja ki a cirkadián ritmusunkat , ami a napunk aktív és pihenéssel töltött szakaszait szabályozza. Ha ezt a belső órát megzavarja valami, például az ágyban túl sokat pörgetjük a mobilunkat, vagy más módon éri intenzív fény a szemünket, az elalvási nehézségekhez, álmatlansághoz, jelenős mértékű nyugtalansághoz vezethet a jövőben.
6. A napfény hiánya a gyermek szemének fejlődését is rontja. Kiderült, hogy azok a gyerekek, akik több időt töltenek a szabadban, kisebb eséllyel lesznek rövidlátók . Azaz a videojátékok helyett irány a grund.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
7. A kevés napfény szintén befolyásolhatja az influenza elleni védekezés képességét. Ha az időnket séta helyett a számítógép vagy a tévé előtt töltjük, az nagyon sokba kerülhet. A szabadban töltött plusz egy óra ugyanis jelentős mértékben javítaná az alvás mennyiségét és minőségét, ami közvetlenül hat az immunrendszerünkre, és arra is, hogy a szervezetünk milyen gyorsan képes meggyógyítani magát. Télen nehezebb rávenni magukat, hogy kimenjünk a szabadba, pedig érdekünkben állna.
8. Az éjjeli baglyok vagy az éjszakai műszakban dolgozók megisszák a fordított étrend levét? Már bizonyított dolog, hogy az az életmód nem jó az egészségnek. Azok, akik hosszasan mesterséges fénynek kitéve tevékenykednek, nagyobb hajlamot mutatnak a mell- és prosztatarákra, a cukorbetegségre, a szívbetegségre és az elhízásra.
9. Aki sokat van napfényen, bízhat egy kis kozmikus segítségben, hogy elkerülje az elhízást. Ahogy D-vitaminnak, úgy nitrogén-oxiddal is ellát bennünket a Nap. A nitrogén-monoxid elengedhetetlen az emberi test számára, mert ez az egyik eszköze fontos fiziológiai folyamatok szabályozásának, beleértve az emésztést. Ha elég természetes fény ér bennünket, akkor elég nitrogén-monoxid termelődik, hogy a metabolizmusunk sima legyen és elejét vegye a túlevésnek.
Forrás: sunsprite.com
Legjobban: