Az aranyér érzelmi hatásai

Az aranyér igazi tabutéma: sokféle érzelem kavarog a betegekben, amikor kiderül a problémájuk.

A legtöbben kínosnak, szégyenletesnek érzik aranyeres problémáikat, ezért gyakran még legközelebbi hozzátartozójukkal sem szívesen beszélnek erről. Nem ritka, hogy a betegek éveken, akár évtizedeken át maguk kezelgetik panaszaikat, és csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már tarthatatlanná válnak a tünetek. Nem véletlen a nagyfokú tartózkodás, hisz olyan intim testrészről van szó, amelyet legszívesebben elrejtenénk.

Aranyeres panaszok esetén szorongás és rágódás helyett mihamarabb forduljon orvoshoz!
Aranyeres panaszok esetén szorongás és rágódás helyett mihamarabb forduljon orvoshoz!

Sokan úgy vélik, hogy a vizsgálat túlzott kitárulkozással jár. Rettegnek a kiszolgáltatottságtól és a megalázottságtól, attól, hogy szégyenteljes helyzetbe kerülnek. Ugyanakkor sokakat frusztrál az is, hogy olyan intim kérdéseket tesznek fel nekik, amelyekre nem szívesen válaszolnak.  

Győzzük le félelmeinket, és forduljunk orvoshoz!

A legtöbben, ha már elhatározásra jutottak, eldöntötték, hogy orvoshoz fordulnak, átlépnek egy képzeletbeli gátat, ahol már inkább a vizsgálattól valófélelemdominál. Sokan ódzkodnak attól, hogy a vizsgálat előtt beöntést kapnak, ami kínos szituációhoz vezethet. Az orvosok azonban fel vannak készülve minden eshetőségre.

Talán egyetlen szakorvosi vizsgálattól sem félünk annyira, mint a proktológusitól, pedig az aranyeres panaszok súlyosabbá válásakor (és a későbbi szövődmények elkerülése érdekében) minél előbb érdemes szakembert felkeresni. Hogyan történik az aranyérvizsgálat?

Beöntésre általában csak akkor van szükség, ha a végbél felsőbb szakaszát kell vizsgálni, ahol erős a székletszennyezettség, de semmi komoly és szörnyűséges dolog nem következik ebből. A proktológus végbélbetegségeket gyógyít naponta húsz-harminc alkalommal. Nem szabad és nem érdemes szégyenlősségből elhallgatni a betegséggel kapcsolatos tüneteket, panaszokat. Nyugodtan megnyílhatunk az orvosunknak: könnyebb lesz.


Ne rettegjünk a diagnózistól - vegyük kezünkbe a sorsunkat!

Az érintett sokszor úgy érzi, még ráér orvoshoz fordulni, lehet még házi praktikákkal kezelgetni a problémát. Sokakat szorongással tölt el az a gondolat is, hogy a vizsgálat során nemaranyérlesz a fődiagnózis, hanem valamilyen rosszindulatú daganatos elváltozást találnak. A rossz hírtől tartva pedig sokan inkább struccpolitikát folytatnak. Homokba dugják a fejüket: lesz, ami lesz! Ám ez rossz megközelítés, hisz jobb minél előbb átesni a vizsgálaton, megkönnyebbülni, mint folyamatosan rágódni a problémán. De ha esetleg rossz híreket is kapunk, vigasztaló lehet, hogy időben cselekedhetünk, a gyógyítás minél előbb megkezdhető!

Gerinctorna

További cikkek
Hozzászólások