Hogyan küzd az agy az Alzheimer-kór ellen?

Az emberi agy képes arra, hogy kompenzálja az Alzheimer-kór okozta korai változásokat.

A kór korai szakaszával bizonyos emberek máshogy veszik fel a küzdelmet: egyesek képesek a gondolkodáshoz sokkal nagyobb szellemi erőforrást hasznosítani - áll a Nature Neuroscience szaklapban megjelent új tanulmányban.

A University of California kutatói 71 felnőttet vizsgáltak meg, akik a szellemi romlás semmilyen jelét nem mutatták. Az agyszkenek közülük 16-ban találtak olyan amyloid lerakatokat (az amyloidok homogén, vízben nem oldódó, fehérjékből és fehérjehasadási termékekből álló anyagok), amelyeket az Alzheimer-kór egyik jelének tekintenek.

Érintettek Az Alzheimer-típusú elbutulás igen gyakori betegség - világszerte körül-belül 18 millió embert érint. A 65 éves lakosság körében hozzávetőlegesen 1 százalékos az előfordulása, sajnos e kor felett ötévente megduplázódik az érintettek száma. A nők gyakrabban betegszenek meg Alzheimer-kórban. Egyes koponyasérülések, pajzsmirigybetegségek, depresszió és a keringés rendellenességei (érelmeszesedés, magas vérnyomás) fokozhatják a kockázatot. Tudjon meg többet a betegségről! A résztvevőket megkérték: memorizáljanak részletesen egy képekből álló sorozatot, majd adják vissza egy idő után a látott képek lényegét, illetve részleteit: eközben agyuk működését szkennerekkel figyelték. A teszten mindkét csoport egyenlően jól teljesített, de az amyloidlerakattal bíró pácienseknek nagyobb agyműködését kellett kifejteniük, amikor a képek részleteire kellett hogy emlékezzenek. A kutatók szerint mindez azért lehet, mert agyuk képes alkalmazkodni az ilyen szituációkhoz és képesek kompenzálni a fehérjék által okozott korai változásokat.

Dr. Laura Phipps, az Alzheimer's Research UK megkérdezett kutatója szerint a tanulmány rámutat arra: az agyunk képes ellenállni az Alzheimer fehérjéi által okozott korai károsodásoknak, de ugyanakkor több kutatómunkára van szükség, hogy rájöjjünk: hogyan is értelmezzük ezeket az adatokat. Hozzátette azt is, hosszú távon azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a kutatás során észlelt extra agyműködés tényleg az agy kompenzálásának jele-e és amennyiben igen, milyen sokáig képes az agy küzdeni a károsodások ellen.

A kutatóknak azt is meg kell érteniük, hogy a felgyülemlett fehérjéket magukban hordozó páciensek miért használják jobban agyuk bizonyos részeit, mint mások. Dr. William Jagust, a kísérletben résztvevő egyik kutató megjegyezte: lehetséges, hogy azok, akik életüket szellemi stimulációval járó munkával töltötték, jobban képesek alkalmazkodni esetleges agyi problémákhoz .

Amennyiben szeretne az Alzheimer-kór kezelésével kapcsolatos aktuális innovációkról és fejlesztési irányokról olvasni, kattintson az ide oldalra és olvassa el cikkeinket.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Panangin reklámfil (X)
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra