Hírlevelek
Regisztráció
Az Alzheimer-kór vizsgálata: ilyen az MMS teszt

Az Alzheimer-kór vizsgálata: ilyen az MMS teszt

A Folstein-féle vizsgálat, amely megméri a demenciát

2013.09.05.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

Kiss Verus

 HáziPatika.com

Létezik egy általánosan alkalmazott "mérőeszköz", aminek segítségével a szakemberek viszonylag gyorsan fel tudják mérni a páciens mentális képességeit. A 30 pontos, ún. MMS teszttel a demenciát és annak súlyossági fokát azonosítják.

A pszichometriai tesztek ugyan nem minden mentális funkcióról tudnak reális információval szolgálni, segítségükkel az emlékezetzavar gyanúja mégis könnyen alátámasztható. A tesztek a betegség követésében is hasznosak lehetnek, így többek között az a mentális állapotot felmérő teszt is, amit röviden MMS-nek ("Mini mental state") nevezünk. A Folstein-féle vizsgálatként is ismert MMS 1975-ös kidolgozása óta a legelterjedtebb tesztelési módszer az Alzheimer-kór szűrésére.

Mire használható?
A rajzolásos és kérdés-válasz jellegű feladatokat tartalmazó, 10 részből álló teszt az orientációt, a figyelmet, az agy végrehajtó rendszerét, a gyors asszociációk kiépítésének készségét, a megnevezési és az analizáló-szintetizáló képességet vizsgálja, azaz segítségével megerősíthető a demencia klinikai gyanúja.

A feladatok és értékelésük

Jó tudni

További tesztek a klinikai gyakorlatban:
A Globális Deteriorizációs Skála (GDS) a demencia súlyosságának kifejezésére szolgál. A Módosított Mini-Mental State (MMMS) az MMS egy változata, előnye, hogy átfogóbb értékelést ad. Az ún. órarajzolási teszt során az orvos egy óra számlapjára rajzoltat mutatókat a pácienssel, méghozzá úgy, hogy 3/4 3-at mutasson az óra. A Hachinski-féle 12 fokozatú skálát az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia elkülönítésére használják. Az ún. ADAS-Cog a felismerés mértékén alapuló teljesítménymérés, kiegészítője a nem-kognitív funkciók vizsgálatára alkalmas ADAS-Ncog. Az ADCS-CGIC pedig átfogó értékelést ad.

Egy 0-10 pontig terjedő skálán először a tájékozottságot mérik, időbeli (milyen évet írunk, melyik évszak, hónap, hányadika és a hét melyik napja van) és térbeli (milyen megyében, országban, városban, milyen helyen, hányadik emeleten vagyunk) kérdéseket feltéve, majd a beteg emlékezését is tesztelik. A szakértő ilyenkor megneveztet 3 tárgyat, majd elismételteti őket ugyanabban a sorrendben.

A figyelemmel és a számolási készségekkel kapcsolatos problémákra derülhet fény azzal a feladattal, amikor a szakember megkéri a beteget, hogy 100-ról indulva hetesével számoljon visszafelé (100, 93, 86...) Ezután a "világ" szót betűzteti el vele, ugyanúgy visszafelé ("g","á", "l", "i", "v") akár az előző feladat során. A pontozás a helyes sorrendben mondott betűk és számok alapján történik, a két teszten elért két eredmény közül a magasabb pontszámot számítják.

Ha mindezek után a beteg a korábban megnevezett három szót újra meg tudja ismételni, a felidéző emlékezésével sincs probléma, erre is három pontot kaphat az értékelés során. Az orvos ezt követően még két tárgyat neveztet meg a vizsgálat helyszínén (pl. óra, ceruza, toll), és ha a feladatot sikerül teljesíteni, azért két pont jár.

További egy pontot ér, ha az orvos szájából elhangzó "Semmi ha, és semmi de." mondatot a beteg meg tudja ismételni, majd felmérik a parancsokra, utasításra adott reakcióit is egy hárompontos utasítássor segítségével. Ha a részfeladatokat (vegyen egy papírt a kezébe, hajtsa félbe, tegye le a földre) sikerül helyesen végrehajtani, az fázisonként 1-1-1 pontot jelent a 30-ból.
Szintén egy pont jár az olvasási-értési feladat hibátlan teljesítéséért: ilyenkor egy nagybetűvel írott szöveget kell elolvasni, illetve az ott olvasottak szerint cselekedni. Ha a beteg a "csukja be a szemét" papírra írt felszólítást el tudja olvasni, majd az utasításnak eleget is tesz, sikeres volt feladatmegoldása.

Az íráskészség mérése sem maradhat ki: a tesztet végző szakember egy üres lapot vesz elő, majd megkéri a vizsgált személyt, hogy írjon rá egy mondatot. A mondatnak értelmesnek kell lennie, alanyt és állítmányt is tartalmaznia kell. A teljesítésért egy pont jár, a nyelvtani hiba nem számít.

  
 

Példafeladat az Alzheimer-kór mérésére

 
A tizedik - záró- feladat lényege, hogy a felmérést végző szakember által papírra rajzolt két, egymást is metsző ötszöget kell pontosan lemásolni. A kézremegést és az ábra elfordulását figyelembe nem véve 1 pont jár a helyes végrehajtásért. Ez annyit jelent, hogy a másolaton az ötszögek 10 szöge a helyén van, és a két idom két pontban metszi is egymást.

A fenti feladatsor végrehajtása mindössze 5-10 percet vesz igénybe, az eredmények azonnal felhasználhatók, és alapul szolgálhatnak a további, célzott vizsgálatok során. Az MMS rendszeres elvégzése mérhetővé teszi a demencia súlyosbodásának mértékét az idő előrehaladtával.

Miről árulkodnak az eredmények?

A tesztben szerzett pontok alapján az, aki 24-30 pont pontot ér el, egészségesnek mondható, hiszen ezt az intervallumot normálisnak tekintjük. Enyhe demenciát jelez, ha a pontszámok 15 és 23 közé esnek, közepes fokút a 10-14 pont közötti eredmény, és súlyos demensnek tekinthetők azok a betegek, akik 10 pont alatt teljesítenek.

Természetesen a pontos diagnózishoz elengedhetetlen a demens környezetében élők alapos kikérdezése, illetve a beteg beszámolói arról, hogy az egyes zavarok és tünetek emlékei szerint mikor kezdődtek.

Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

Szponzorált hirdetések