Nemcsak általános egészségünk, hanem a testi épségünk igen törékeny: a baleseti sebészetek a kórházak és szakrendelők legforgalmasabb osztályai, és a balesetek az elsők között szerepelnek a halálozási okok listáján is. A közutakon, a háztartásokban, illetve a munkahelyen, játszótéren, vagyis az élet minden területén történhet baleset. Bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy valaki körülötte bajba jut, rosszul lesz vagy baleset éri, és neki be kell avatkoznia a történtekbe az illető egészsége, netán épp az életben maradása érdekében. A segítség gyorsasága és hatékonysága mellett fontos az is, hogy az lehetőség szerint szakszerű legyen, hiszen a beavatkozással semmiképpen nem szabad ártani a betegnek. A laikus elsősegélynyújtó is hatékonyan tud közbelépni és tevékenykedni a szakszerű ellátás, a mentő vagy az orvos megérkeztéig a bajba jutott mellett. Az elsősegélyt nyújtó feladata lehet adott esetben a helyszín biztosítása - természetesen úgy, hogy saját magát se veszélyeztesse közben - a segélyhívás, a sérült kimentése a veszélyes környezetből, az életfontosságú szervműködések (légzés, vérkeringés) vizsgálata, az eszméletlen állapot felismerése és annak ellátása, a légzés- vagy a keringésleállás ellátása, esetleg az újjáélesztés megkezdése, a súlyos vérzés csillapítása, a végtagsérülések, csonttörések rögzítése, egyéb sérülések ellátása. A mérgezetteken való segítés további speciális ismereteket követel, de bizonyos esetekben a laikus beavatkozás, például a beteg kimentése a mérgező környezetből életmentő lehet. Érdemes tudni, hogy a mentők 104-es, illetve a központi segélyhívó 112-es telefonszámát minden telefonról, még egy lejárt kártyájú mobilról is ingyenesen lehet hívni.

Törésnek nevezzük a csontszövet folytonosságának megszakadását, amikor a szilárd szövetben törési rés keletkezik. Ez történhet direkt erőbehatásra vagy spontán, valamely társbetegség - daganatos elváltozás, csontritkulás, vitaminhiányos állapot - következményeképp. A csonttöréseknek két alaptípusát, a nyílt és a zárt törést különböztetjük meg.