Hírlevelek
Regisztráció
Csontritkulás felmérés
Méhnyakrák

Médiatár

Méhnyakrák

A méh a női szaporító szervrendszer központi szerve. Ez az izmos, üreges szerv ad otthont a fejlődő magzatnak a terhesség idején. A méh bejárata, az úgynevezett méhnyak, a hüvelyben elhelyezkedő izmos falú csatorna. A méhnyak külső, hüvelyben folyt...

Teljes leírás...

A méh a női szaporító szervrendszer központi szerve. Ez az izmos, üreges szerv ad otthont a fejlődő magzatnak a terhesség idején. A méh bejárata, az úgynevezett méhnyak, a hüvelyben elhelyezkedő izmos falú csatorna. A méhnyak külső, hüvelyben folytatódó részét laphámsejtek borítják, míg belső részén hengerhámsejtek találhatók. A két sejttípus találkozásánál rendellenes sejtnövekedés, méhnyakrák alakulhat ki.
Enyhe (CIN I-es) elváltozás esetén csak néhány sejt mutat rendellenességet. Ha az elváltozás a hámfelület vastagságának mintegy felét érinti, a mérsékelt (CIN II-es) fokozatú méhnyakrákról beszélünk.

A súlyos (CIN III-as) méhnyakrák jellemzője, hogy a hámfelület teljes vastagságában előfordulnak rendellenes sejtek.
A méhnyakrákot általában in situ (az adott helyen maradó) ráknak nevezzük, mely azonban kezelés hiányában más szervekre is kiterjedhet.

A méhnyakrák szűrésére az orvos Pap-kenetet vesz, azaz eltávolít néhány sejtet a méhnyak felszínéről, illetve kolposzkópos vizsgálatra is sor kerül.

A kolposzkópia során a méhnyakat nagyítólencsével megvizsgálják. Gyanú esetén kisebb szövetmintákat vesznek a további elemzéshez. A súlyosságtól függően a méhnyakrák kezelésére különféle módszereket alkalmaznak.

Mivel a méhnyakrák megelőzéséhez elengedhetetlen a korai felismerés, minden nőnek évente ajánlott Pap-vizsgálaton részt vennie. Az életkor és a kórelőzmények ismeretében az orvos gyakoribb ellenőrzést is javasolhat.

A méh a női szaporító szervrendszer központi szerve. Ez az izmos, üreges szerv ad otthont a fejlődő magzatnak a terhesség idején. A méh bejárata, az úgynevezett méhnyak, a hüvelyben elhelyezkedő izmos falú csatorna. A méhnyak külső, hüvelyben folytatódó részét laphámsejtek borítják, míg belső részén hengerhámsejtek találhatók. A két sejttípus találkozásánál rendellenes sejtnövekedés, méhnyakrák alakulhat ki.
Enyhe (CIN I-es) elváltozás esetén csak néhány sejt mutat rendellenességet. Ha az elváltozás a hámfelület vastagságának mintegy felét érinti, a mérsékelt (CIN II-es) fokozatú méhnyakrákról beszélünk.

A súlyos (CIN III-as) méhnyakrák jellemzője, hogy a hámfelület teljes vastagságában előfordulnak rendellenes sejtek.
A méhnyakrákot általában in situ (az adott helyen maradó) ráknak nevezzük, mely azonban kezelés hiányában más szervekre is kiterjedhet.

A méhnyakrák szűrésére az orvos Pap-kenetet vesz, azaz eltávolít néhány sejtet a méhnyak felszínéről, illetve kolposzkópos vizsgálatra is sor kerül.

A kolposzkópia során a méhnyakat nagyítólencsével megvizsgálják. Gyanú esetén kisebb szövetmintákat vesznek a további elemzéshez. A súlyosságtól függően a méhnyakrák kezelésére különféle módszereket alkalmaznak.

Mivel a méhnyakrák megelőzéséhez elengedhetetlen a korai felismerés, minden nőnek évente ajánlott Pap-vizsgálaton részt vennie. Az életkor és a kórelőzmények ismeretében az orvos gyakoribb ellenőrzést is javasolhat.

Küldje tovább a képgalériát / videót barátjának, ismerősének!

Elküld

 
Az itt megadott adatokat nem tároljuk el és nem használjuk fel semmi más célra, csak hogy ismerősének elküldjük az Ön által kijelölt oldalt. Az oldalainkon található anyagok, információk bármilyen felhasználása csak a Sanoma Media Budapest Zrt. írásbeli engedélyével történhet.
Címkék:méhnyakrák, méh

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Szponzorált hirdetések