A méh a női szaporító szervrendszer központi szerve. Ez az izmos, üreges szerv ad otthont a fejlődő magzatnak a terhesség idején. A méh bejárata, az úgynevezett méhnyak, a hüvelyben elhelyezkedő izmos falú csatorna. A méhnyak külső, hüvelyben folytatódó részét laphámsejtek borítják, míg belső részén hengerhámsejtek találhatók. A két sejttípus találkozásánál rendellenes sejtnövekedés, méhnyakrák alakulhat ki.
Enyhe (CIN I-es) elváltozás esetén csak néhány sejt mutat rendellenességet. Ha az elváltozás a hámfelület vastagságának mintegy felét érinti, a mérsékelt (CIN II-es) fokozatú méhnyakrákról beszélünk.

A súlyos (CIN III-as) méhnyakrák jellemzője, hogy a hámfelület teljes vastagságában előfordulnak rendellenes sejtek.
A méhnyakrákot általában in situ (az adott helyen maradó) ráknak nevezzük, mely azonban kezelés hiányában más szervekre is kiterjedhet.

A méhnyakrák szűrésére az orvos Pap-kenetet vesz, azaz eltávolít néhány sejtet a méhnyak felszínéről, illetve kolposzkópos vizsgálatra is sor kerül.

A kolposzkópia során a méhnyakat nagyítólencsével megvizsgálják. Gyanú esetén kisebb szövetmintákat vesznek a további elemzéshez. A súlyosságtól függően a méhnyakrák kezelésére különféle módszereket alkalmaznak.

Mivel a méhnyakrák megelőzéséhez elengedhetetlen a korai felismerés, minden nőnek évente ajánlott Pap-vizsgálaton részt vennie. Az életkor és a kórelőzmények ismeretében az orvos gyakoribb ellenőrzést is javasolhat.

Kapcsolódó cikk:
Újraélesztés: így csinálja, ha szükség van rá!

Mi az, hogy címke?