Hírlevelek
Regisztráció
Csontritkulás felmérés
Befagyott váll

Médiatár

Befagyott váll

A vállat csontok, szalagok, ínak és izmok alkotják. Ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület. Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ...

Teljes leírás...

A vállat csontok, szalagok, ínak és izmok alkotják. Ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület. Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ízfej beleillik. Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük.
Az ízületi tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja. A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba. A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását.

A "befagyott váll", orvosi nevén adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége. Gyakran okozza sérülés, ami fájdalomhoz és emiatt mozdulatlansághoz vezet. Ahogy az ízület egyre feszesebbé és merevebbé válik, az egyszerű mozdulatok, például a kar felemelése is egyre nagyobb nehézséget jelent. Ha a gyulladás magában a tokban lép fel, a vállcsontok nem tudnak mozogni az ízületben. Súlyos esetben a beteg egyáltalán nem tudja megmozdítani a vállát.

Ez az állapot ritkán alakul ki 40 éves kor alatt. A diagnózis felállításához arthrographia vizsgálatot végezhetnek. A betegség kezelése nem-szteroid gyulladásgátlókkal és fizioterápiával történik. A javulásra akár egy évet is várni kell. Súlyos esetben artroszkópos műtétre vagy altatásban végzett manuálterápiára is szükség lehet.

Reumatológiai megbetegedések

A mozgásszervek (izmok, csontok, porc, inak) kötőszöveteinek gyulladásos, többnyire fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járó, anyagcserezavaron alapuló betegségeivel a reumatológia foglalkozik. E betegségek jelentős része autoimmun jellegű: immunreakció zajlik le bennük. Az immunrendszer ilyenkor bizonyos inger hatására a szervezet saját szövetei ellen fordul, és olyan hibás antitesteket képez, amelyek megtámadják ezeket a szöveteket.
Az immunreakciók jellemzője a gyulladás. A gyulladás rendes körülmények között megszűnik a gyógyulással. Az autoimmun betegségekben viszont idültté válhat, mely károsítja az ép szöveteket (pl. reumás artritisz). A gyulladás több ízületre is kiterjed, mivel az antitestek a véráramlással számos más ízületbe is eljuthatnak. A kötőszövet gyulladása az ízületekben és környékükön, valamint a szervezet más részében is létrejöhet, gyakori például az izmok gyulladása. De előfordulhat akár a szívet körülvevő burokban, a tüdőt borító hártyában, az agyban is. A tünetek típusa és súlyossága attól függ, melyik szervben jelentkezett.

Bővebben...

A vállat csontok, szalagok, ínak és izmok alkotják. Ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A glenohumerális vagy vállízület úgynevezett gömbízület. Az ízfejet a karcsont felső, gömbölyű vége adja, az ízárkot pedig a lapocka kehely alakú része, melybe az ízfej beleillik. Ez az ízület teszi lehetővé, hogy a kart körkörösen mozgatni tudjuk, illetve távolítsuk és közelítsük.
Az ízületi tok az ízületet körülvevő, lágy szövetekből álló szalagok csoportja. A rotátorköpeny izomcsoportot négy izom alkotja, ezek húzzák be a felkarcsontot a lapockacsontba. A rotátorköpeny stabilizálja a vállízületet, és segíti a kar forgatását.

A "befagyott váll", orvosi nevén adhesiv capsulitis vagy Periarthritis humeroscapularis a váll és a környező lágy szövetek krónikus gyulladásos betegsége. Gyakran okozza sérülés, ami fájdalomhoz és emiatt mozdulatlansághoz vezet. Ahogy az ízület egyre feszesebbé és merevebbé válik, az egyszerű mozdulatok, például a kar felemelése is egyre nagyobb nehézséget jelent. Ha a gyulladás magában a tokban lép fel, a vállcsontok nem tudnak mozogni az ízületben. Súlyos esetben a beteg egyáltalán nem tudja megmozdítani a vállát.

Ez az állapot ritkán alakul ki 40 éves kor alatt. A diagnózis felállításához arthrographia vizsgálatot végezhetnek. A betegség kezelése nem-szteroid gyulladásgátlókkal és fizioterápiával történik. A javulásra akár egy évet is várni kell. Súlyos esetben artroszkópos műtétre vagy altatásban végzett manuálterápiára is szükség lehet.

Küldje tovább a képgalériát / videót barátjának, ismerősének!

Elküld

 
Az itt megadott adatokat nem tároljuk el és nem használjuk fel semmi más célra, csak hogy ismerősének elküldjük az Ön által kijelölt oldalt. Az oldalainkon található anyagok, információk bármilyen felhasználása csak a Central Médiacsoport Zrt. írásbeli engedélyével történhet.

Szponzorált hirdetések