A vizeletkiválasztó rendszert a két vese, a két húgyvezeték, a húgyhólyag és a húgycső alkotja. A vesék kiválasztják a vérből a hulladékanyagokat, és vizeletet termelnek. A vizelet a csőszerű húgyvezetékeken keresztül a húgyhólyagba jut, és itt tárolódik, amíg a húgycsövön keresztül el nem távozik a testből.
A vizeletinkontinencia kifejezés a vizelettartás gyengeségét vagy az arra való képtelenséget jelenti. Vizeletinkontinencia leggyakrabban a nőknél fordul elő. A nők körülbelül 10 százaléka rendszeres inkontinenciában szenved, a 75 év felettieknek pedig a 20 százaléka naponta tapasztalja az inkontinenciát. A nőknek legalább 50 százaléka tapasztalt inkontinenciát élete során.
A vizeletinkontinenciának számos fajtája van.
A leggyakoribb ezek közül a stresszinkontinencia. Ez akkor lép fel, ha a húgycső záróizma meggyengült, és fokozott hasi nyomás esetén nem képes megakadályozni a vizeletfolyást. Ennél a típusnál a leggyakoribb rizikótényező az életkor, a húgycső sérülése és a szülés.
Sürgősségi inkontinencia akkor lép fel, amikor nem megfelelő a hólyagizomzat összehúzódása. Az összehúzódások nemritkán a hólyagban tárolt vizelet mennyiségétől függetlenül jelentkeznek. A sürgősségi inkontinencia oka lehet a gerincvelő sérülése, idegrendszeri betegség, például szklerózis multiplex, fertőzés vagy hólyagrák; férfiaknál rizikótényező lehet a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás. Az orvos az inkontinencia súlyosságának és kiváltó okának megfelelően írja elő a kezelést.

kapcsolódó cikk:
A gyógytornász szerepe az inkontinencia kezelésében

Mi az, hogy címke?