A kisgyermek nem "kis felnőtt", amely csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. Sajnálatosan jó példa erre a bölcsőhalál, amelynek okai nem ismertek, csak a kockázati tényezők. Ennek gyakorisága szerencsére alacsony, 4.000 csecsemő közül mindössze csak egynél fordul elő.

Veszélyek azonban nemcsak születésünk után leselkednek ránk: a méhen belüli magzati ártalmak vagy a veleszületett rendellenességek kialakulása természetesen még a magzati korra tehető.

A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő, nincsen igazi vashiányos anémia, de előfordulhat vérszegénység és - főleg újszülöttkorban - a K-vitamin hiány miatti vérzékenység is. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek.

Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek. A körültekintő szülő akkor is tájékozódik, ha bízik benne, soha nem lesz szükség ismereteire. Veszélyes helyzetekben, súlyos állapotoknál a gyermekéért aggódó szülőnek nagyon sokat segíthet lélekjelenlétének megőrzésében, hogy felkészült.