A vér nagyon érdekes folyadék - tulajdonképpen kötőszövet - , amelyben sejteket és sejtszerű részecskéket egyaránt találhatunk. Legfontosabb feladata a szervezet sejtjeihez szállítani a tápanyagokat és az oxigént, majd elszállítani azoktól a széndioxidot és egyéb végtermékeket.

A vér felét a plazma teszi ki, amely túlnyomórészt vízből és benne oldott sókból, valamint fehérjékből áll. Ezeken kívül hormonok, zsírok, cukrok, ásványi anyagok és vitaminok találhatók még benne. A plazmán kívül három nagyobb összetevő alkotja még a vért. A második legnagyobb arányú összetevő a vörösvértestek csoportja, amelyek az oxigén és a széndioxid szállítását végző hemoglobint tartalmazza. A fehérvérsejtekből minden 600 vörösvértestre 1 darab jut, és általában a szervezet védekezési reakcióiban vesznek részt. A vérlemezkék nem sejtek, csak sejtszerű részecskék, és feladatuk a véralvadás biztosítása.

A vér sejtes és sejtszerű elemei a csontvelőben képződnek, ahol minden vérsejt egy közös sejttípusból, az őssejtből alakul ki. A csontokat is érintő betegségek ezért vezethetnek a vérképzés zavaraihoz.