Májunk létfontosságú szervünk hasüregünk jobb oldalán, közvetlenül a rekeszizom alatt. A felnőtt máj csaknem másfél kiló, nagyobbik jobb és kisebbik bal lebenye kicsi, 1-2 mm-es lebenykékből áll. Jelentős szerepet játszik a zsír-, fehérje- és szénhidrát-anyagcserében, a szervezet egyik legfontosabb gyorsan mozgósítható energiaraktára, ahol glikogén formájában tárolódik az energia. Számos fehérje szintézise zajlik itt, többek között a vérplazma fontos fehérjéié, valamint kiemelkedő fontosságú méregtelenítő szerv, itt bomlik le az alkohol és a legtöbb gyógyszerhatóanyag is. Sejtjei termelik az epét.

A primer májrák a májsejtekből kiinduló rosszindulatú, viszonylag ritkán előforduló, de rossz prognózisú daganat.
Leggyakrabban krónikus májbetegségek nyomán kialakuló szövődményként jelentkezik.

A primer májtumorok közé sorolják a májon belüli epeutak hámsejtjeiből kiinduló daganatokat is, kialakulásának rizikófaktorai nem ismeretesek.

Ritkábban előforduló rosszindulatú májdaganatok közé tartozik gyerekkorban a hepatoblastoma, felnőtteknél a máj ereiből kiinduló angiosarcoma.

A májdaganatok viszonylag gyors növekedésűek, és a máj nagyon jó vérellátása révén az erek felé viszonylag könnyen áttétet adó típusba tartoznak.

A májrák lehet egyetlen daganat, de előfordulhat több góc is a májon belül. A daganatos gócok lehetnek kis számú, jól körülhatárolt szövetrészek, kedvezőtlenebb esetben a máj több lebenykéjét érintő daganatgócok is kialakulhatnak.

A szekunder májtumorok egyéb daganatos betegségek áttétei, ezért kezelésük az eredeti tumorellenes kezeléssel megegyező. Leggyakrabban a gyomor- és bélrákok, a tüdő és emlő-, valamint a méh és prosztata karcinómái adnak áttétet a májba. Tüneteik és diagnózisuk hasonlatosak a primer tumorokéhoz