Az allergia a szervezet idegen részecskékre adott túlzott reakciója. Ezek az antigéneknek vagy allergéneknek nevezett részecskék (például virágpor vagy poratkák) normális körülmények között ártalmatlanok, az allergiában szenvedő emberek immunrendszere azonban veszélyforrásként érzékeli őket.
Azt követően, hogy a szervezet első alkalommal találkozott az allergénnel, a fehérvérsejtek ellenanyagokat kezdenek termelni, melyek felkészítik az immunrendszert az allergénnel való következő találkozásra.
Az antitestek különböző sejtekhez, például bazofilekhez és hízósejtekhez kapcsolódnak.
Ezt követően a legkisebb mennyiségű allergén is arra készteti ezeket a sejteket, hogy különböző kémiai anyagokat (leukotriéneket, prosztaglandinokat és hisztamint) bocsássanak ki. Ezek az anyagok felszabadulásuk után a szomszédos sejtek receptoraihoz kapcsolódnak, ami az orrban található erek duzzanatát és a nyálkahártyák gyulladását okozza.
Így jönnek létre az allergia megszokott tünetei, mint például: tüsszentés, viszketés, orrfolyás, orrdugulás.
A gyulladás csökkentése érdekében az agy általában jelzést küld a mellékvese mirigyeinek, amelyek megkezdik a kortizol nevű hormon termelését. A kortizol a különböző sejtek belsejében található receptorokra fejti ki hatását és így veszi fel a harcot az allergénekkel szemben. A kortizol megkötődése után a kortizolból és a receptorból álló komplex vegyület behatol a sejtmagba, ahol hozzákötődik a DNS-hez, és megakadályozza a gyulladás kialakulásáért felelős kémiai anyagok kibocsátását előidéző fehérjék szintézisét. Amikor az allergén hozzákötődik a sejten található ellenanyaghoz, a sejt ennek hatására nem kezd gyulladást okozó kémiai anyagokat termelni.
A kortizol bizonyos esetekben azonban nem képes irányítani a szervezet immunválaszát, ezért az orvos orron át alkalmazott kortikoszteroidokat (a kortizolhoz hasonló mesterségesen előállított hormonokat) írhat fel. A kortikoszteroidok belégzésüket követően hozzákötődnek a receptorokhoz és a komplex vegyület a kortizollal azonos elven fejti ki hatását, azaz nem termelődnek gyulladást okozó anyagok, amikor az allergén anyag hozzákötődik a sejten található ellenanyaghoz. Ennek köszönhetően csökken az immunválasz erőssége és a tünetek is enyhébbé válnak.
Bár a kortikoszteroidok eredményes hatóanyagnak számítanak, nem mindenki számára megfelelőek, ráadásul enyhébb vagy súlyosabb mellékhatásokat okozhatnak, így alkalmazásuk csak orvosi útmutatás és felügyelet mellett javasolt.

kapcsolódó cikk:
Ön az előírásoknak megfelelően szedi gyógyszereit?

Mi az, hogy címke?