Az ételek és italok egy izmos falú csövön, a nyelőcsövön keresztül jutnak a szájüregből a gyomorba. A nyelőcső sejtjeiben esetenként daganatos elváltozás alakul ki. Ha a sejtek szabálytalan vagy ellenőrizetlen osztódásnak indulnak, nyelőcsőrákról beszélünk. A nyelőcsőráknak két fajtája ismert: a laphámrák és a rosszindulatú mirigydaganat.
A nyelőcső falát vékony, lapos sejtekből, úgynevezett hámsejtekből álló réteg borítja. Laphámrák a nyelőcső felső és középső szakaszán alakulhat ki.
A hámsejtek mellett mirigysejtek is találhatók a nyelőcsőben. Ezek emésztést segítő nyálkát és egyéb folyadékokat termelnek és választanak ki. Ha a gyomorsav feljut a nyelőcső alsó részébe, irritálhatja a mirigysejteket, melyek ennek hatására megváltoznak. Ezek a változások a mirigysejtek daganatos elváltozásához, adenokarcinómához vezethetnek.
A nyelőcsőrák tünetei a nyelési nehézségek, a nagymértékű fogyás, fájdalomérzet a torokban, a hátban vagy a szegycsont mögött. A daganat a test más szerveiben is képezhet áttéteket.
A nyelőcsőrák kezelésének legáltalánosabb módszere a sebészi beavatkozás. Ezt sugárkezelés és kemoterápia egészítheti ki. A tünetek enyhítésének lehetőségéről kérdezze meg az orvosát!

kapcsolódó cikk:
Mellrák: semmit sem szabad halogatni

Mi az, hogy címke?