A migrén súlyos, az ereket érintő fejfájás, amely többnyire erősebb a fej két oldalán, de megjelenhet csak az egyik oldalon is. A fej véredényei látják el vérrel a hajas fejbőrt és az agyat.
A migrénes fejfájás akkor lép fel, amikor ezek a véredények kitágulnak és megnyúlnak, gyors értágulást és -szűkülést okozva. A véredényekben található fájdalomérzékelő rostok izgalomba jönnek, a véredényeket körülvevő idegek pedig kémiai anyagokat bocsátanak ki, amelyek fájdalomingereket küldenek az agyba. Oka nem tisztázott, de feltételezik, hogy kialakulásában szerepet játszanak a véráramlás változásai és biokémiai folyamatok.
A migrén a krónikus fejfájás egyik szokásos formája. A klasszikus migrént megelőzi az úgynevezett aura, egy olyan figyelmeztető tünetcsoport, amely a migrénes fejfájás közeledtére utal. A közönséges migrénhez ugyanakkor nem társul aura. A migrén elsősorban nőknél fordul elő, ami feltehetően a menstruációs ciklushoz kapcsolódó hormonális változásokra vezethető vissza.
Ajánlatos orvoshoz fordulni, ha a migrénes tünetek súlyosak, állandóak, visszatérőek, vagy egyéb tünetekkel párosulnak. A migrénes rohamok száma csökkenthető megelőző gyógyszerezéssel vagy a kiváltó okok elkerülésével.

kapcsolódó cikk:
Migrénroham fésülködéstől?

Mi az, hogy címke?