Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Három fő rétegből, a hámból, az irhából és a bőraljából áll. Nem pusztán testünk ruhája, hanem egy nagyon is sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. A bőr klímaberendezés, hiszen elvégzi a külső hőmérsékletingadozások kiegyenlítését, ugyanakkor érzékszerv, amely felveszi a külső ingereket. Emellett folyadék- és energiaraktár, jelentős feladatot lát el a szervezet só-víz háztartásában, az immunrendszer előretolt helyőrsége. A szervezet méregtelenítésében is részt vesz, fizikális, bakteriális és kémiai behatások ellen egyaránt védi a szervezetet.
Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőrgyógyászati betegségek kezelésében mára az orvostudomány nagy eredményeket ért el: olyan kórképek esetén sikerült elérni a tünetek jelentős javulását, sőt megszüntetését, amelyek eddig hosszú évtizedeken keresztül keserítették meg a betegek életét. Ilyen bőrbajok voltak többek a pattanásos bőr és a psoriasis, vagy magyarul pikkelysömör. Ugyanakkor a modern, iparosodott világunkban a környezeti ártalmak nagy terhelésnek teszik ki az emberi szervezet e sérülékeny szervét: egyre nő pl. az allergiás jellegű bőrbetegségek előfordulási aránya.
A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás (pl. paraziták, gombás vagy bakteriális, illetve vírusfertőzések okozta gyulladás), jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze, pl. az anyagcsere vagy a hormontermelés zavarai, illetve a szervezet túlérzékenysége miatt alakul ki.