A magas koleszterinszint a zsíranyagcsere zavarai közé tartozik. A vérplazmában lévő összekapcsolódott zsírok és fehérjék (lipoproteinek) zsírokból (lipidekből) és zsírokhoz kapcsolódni képes fehérje részekből (apolipoprotein) épülnek fel. A zsír alkotórészek között található a koleszterin, a triglicerid és a foszfolipidek. A koleszterineken belül még számos altípus létezik, de klinikai szempontból leginkább az LDL- és a HDL-koleszterin elkülönítése lényeges. Ezek, ugyanis egymással ellentétesen viselkednek. Míg az LDL-koleszterin segítségével szállítódik az erek falába a lerakódó koleszterin, mely később az érelmeszesedés kialakulásában igen jelentős szerepet játszik, addig a HDL-koleszterin ezzel ellenkezőleg, összegyűjti, és a májba szállítja a keringésben talált, illetve lerakódott koleszterineket. És ez a legfontosabb, ami miatt annyira haragszunk a magas LDL-koleszterin szintre, hiszen pontosan az érelmeszesedés kialakulása miatt igen szoros összefüggés van a szív-érrendszeri megbetegedések és halálozások, illetve a magas LDL-koleszterin értékek között. Ezért a HDL-koleszterinből azt szeretjük, ha minél több van, mivel rizikócsökkentő hatású, míg az LDL-koleszterint egy bizonyos határ alá igyekszünk szorítani. Az LDL-koleszterin emelkedése a vérben gyakran jár együtt triglicerid-emelkedéssel is, illetve számtalanszor látható az ún. "metabolikus szindróma", mely több kóros anyagcsere-folyamat jellegzetes csoportja egyéb tünetei kíséretében. A metabolikus tünetegyüttes alkotói a törzse összpontosuló (visceralis típusú) elhízás, csökkent szénhidrát tolerancia, inzulin-rezisztencia (a vérben keringő inzulinra a sejtek nem reagálnak), magas vérnyomás. A vérzsírok szintjére vonatkozóan a különböző laborokban eltérőek lehetnek a normál értékhatárok. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy elsősorban szív-érrendszeri megbetegedés szempontjából tekintve, a különböző kockázati csoportokba tartozó egyéneknél más és más célértékeket határoztak meg nagy esetszámú nemzetközi vizsgálatok segítségével.

Összességében megállapítható, hogy egészséges egyéneknél a normál összkoleszterin érték felső határa 5,2 mmol/l. Az e fölötti értékek még nem jelentik egyértelműen gyógyszeres beavatkozás szükségességét. Első lépésként, és később a gyógyszeres kiegészítés mellett is igen fontos az életmód, táplálkozási szokások megváltoztatása. A terápiáról és a különböző betegségekben javasolt célértékekről a későbbiekben részletesen lesz szó.