A légzés során a tüdő a mellkassal együtt tágul és húzódik össze. A tüdőt a mellhártya kétrétegű lemeze borítja. A rétegek közötti teret folyadékfilmréteg nedvesíti, hogy a tüdők akadálytalanul mozoghassanak a mellkasban. Ha ebbe a térbe levegő kerül, akkor légmellről beszélünk.
A légmell, orvosi nevén pneumothorax egyik fajtáját mellkasi trauma, azaz sérülés okozza. A mellkast érő szúrás átszakíthatja a tüdőt. Ilyenkor levegő kerül a mellhártyák közötti üregbe, és nem tud onnan kijutni. A bent rekedt levegő erős nyomást fejt ki a tüdőre, ezért az összeesik.
A spontán légmell sérülés nélkül, egyes tüdőbetegségek, például asztma, tüdőtágulat vagy COPD hatására alakul ki. A tüdőn kis légbuborékok keletkezhetnek. Ha ezek megrepednek, levegő kerülhet a mellhártyák közé. A bent rekedt levegő nyomása ilyenkor is a tüdő összeesését eredményezi. Spontán légmell ugyanakkor nyilvánvaló kockázati tényező vagy betegség nélkül is kialakulhat. Ez gyakrabban fordul elő dohányosoknál, illetve 20 és 40 év közötti férfiaknál.
A tenziós légmell súlyos szövődmény, mely bármely esetben felléphet. Ha a bent rekedt levegő nem tud kiszabadulni, és tovább nő a mennyisége, a megnövekedett nyomás a mellkas másik oldalára tolhatja a szívet és a fő véredényeket. A jelentős vérnyomásesés miatt kialakuló életveszélyes állapot azonnal orvosi segítséget igényel.

kapcsolódó cikk:
A mellkasdeformitásokról

Mi az, hogy címke?