A kanyaró erősen fertőző betegség, melyet a kanyaróvírus okoz. A fertőzöttek az orr- és a torokváladékukban hordozzák a vírust. Amikor tüsszentenek vagy köhögnek, nedvességcseppek kerülnek a levegőbe. A cseppekben lévő vírusok akár két órán át is aktívak maradhatnak a különböző felületeken. A vírus terjedését a fertőzött cseppekkel való találkozás okozza.
A kanyarófertőzést követően 10-12 napos lappangási idő következik, amikor a betegségnek nincs tünete. Ez idő alatt a vírus szaporodásnak indul a felső légutak, a szem és a nyirokcsomók sejtjeiben, így növekszik a vérben keringő vírusok mennyisége. A betegség orrfolyással, köhögéssel és hőemelkedéssel kezdődik, majd a fertőzés terjedésével a szem kipirosodik és fényérzékennyé válik.
A kanyaró második szakaszát magas - akár 40-41 fokos - láz jellemzi, és a testen megjelennek a jellegzetes vörös foltos kiütések. A kiütések általában az arcon kezdődnek, majd továbbterjednek a mellkasra, a hátra, a karokra és a lábakra, beleértve a tenyeret és a talpat is. Öt nap elteltével a kiütések a megjelenés sorrendjében elhalványulnak. A szájban a betegség elején apró fehér pöttyök, úgynevezett Koplik-foltok láthatók. A kanyaró a kiütések megjelenése előtti negyedik naptól kezdve a megjelenés utáni negyedik napig fertőz.
A 15 hónapos korban adott, majd 11 éves korban megismételt MMR védőoltás egyszerre nyújt védelmet a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen. Ez a védőoltás gyengített vírusokat tartalmaz, melyek a szervezetet arra késztetik, hogy a vírust "idegenként" ismerjék fel. Így az immunrendszer a későbbiekben képes könnyebben felismerni és elpusztítani a kórokozókat.

kapcsolódó cikk:

Mi az, hogy címke?